Magyar Könyv-Ház 2. (Posony, 1783)
61. Könyv. Galeottus Mátyás Király mondásiról 's a' t.
Mátyás K. 243 fes vólt, megmert ütközni Budán szemem láttára Sz. Sigmond utzáján, leis taszitotta a’ lóról. Azután meggyógyittatta , megajándékozta. 375. Ajánlá némelly ember magát arra, hogy Györgyöt, a Csehek királyát, kivel sokáig tartott a’ háboru nagy költséggel, méreggel kivégzi. Tiltá azt Mátyás Király, süt György Királyt meg inté , hogy kostolatlanúl ne egyék, igyék, holott a’ méregtől veszedelem érheti. 376. A’ Magyarok mindenféle ételt ölében tesznek az asztalra. Villával nem élnek; és igy nehéz a’ sáfrányos lenek cseppeitöl, motskaitól magát az embernek megőrizni. Sáfránnyal, gyömbérrel, borral, fahéjjal, szeg füvei bőven meg fűszerszámozzák étkeiket. Mert holott a’ Magyarok erős és heves természetűek, nem helytelen nálak a’ fü szerszám kelete. A’melegítő a’ meleghez illik, úgymond Avicenna, és a’ táplálásnak a’ táplálandóhoz hasonlónak kell lenni. (Mások azt tartják, hogy a’ forrónak a’ hideg az orvossága. Calida frigislis* De ez nem a’ mi dolgunk, se nem Galeotusé.) Már holott a’ hust ujjaikkal szegdelék a’ Magyarok, és a’ közönséges tálból a’ kenyérből tsinált tányéron tépegették U 2 (a) Víályás K.sinossága. Fű szerű szája.