Magyar Könyv-Ház 2. (Posony, 1783)

70. Könyv. Gróf Revai Magyar O. Történeti

G. R­é­v­a­i. 303 tanak. Szal­ai Gróf­ Ek Urnak beszélté az a’ nemes Magyar, a’ ki követség­ben járt Konstantzinápolyban Maxim­i­­lián idéze, hogy ezeket tsudálta a’ Tö­rök táborban. 1. A’ szám számlálha­­tatlan. 2. Illy nagy számban egy As­­­szonyi Személy se láttatik» 3» Hogy ott hire sintsen a’ bornak. 4. Hogy ellve minden ember Allát kiált, az az : Itlent. Azután semmi baj sem hal­kak a’ sátorok közt. Tsak suttogva szóllanak, ha kell. 204­1- Győrött a’ Török másutt­­ is , az ágyukra­­ is illy Török szokot mettszetett. Az a’ Vár soha a’ Keresetyének kezébe többé nem juthat. A­ Dunai kapu fe­lett lévő mulató helyének tetejére te­tette a’ Templom tornyáról le­vett ka­­kast , ’s azt mondá: akkor veszik vis­­­sza a Keresztyének azt a’ Várt, mikor az a kakas meg­szóllamlik. Az id­én Győrt még­is vis­sza adta. Rudolfnak nagy volt az elé­ menetele az ütköze­tekben. O­ly szerentsés vólt, hogy othon ülvén­ is győzedelmeskedne. 113. trocskai idejében el­foglalta az Országot a’ sok húzás vonás. Si­ralomra méltó vólt a’ Törökkel,­ és Tatárral való társalkodás. Egy azon tábor előtt a’ Keresztyén, Török, és és Tatár jelű Zászlók vitettek. Egy azon táborból hol Jésus , hol Álla, és Győr a’Török­nél.

Next