Magyar Könyv-Ház 3. (Posony, 1783)

87. Könyv. Lepecbin Szibiriai utazása

Leped­in. 139 nek a’ fü­st mellé, reá jól ki­vo­nyák a bor husos felét, így füstülik, a’ füstülés egész nap tart. 5. A’ tehén vagy bárány májat savanyú tejben 24. óráig úsztatják. Azzal a’ májjal meg­kenik a husos részét a bőrnek; sa­­vanyú tejjel­ is kenegetik egyetemben háromszor napjában; ’s a’ napon ki­­száritjak. 6. Két nap múlva le­vakar­ják a’májat, és tejet, meg­hintik por­rá töretett krétával ; igy egy éjsza­­kán hadják. 7. A’ krétát késsel leta­karják , ’s kréta darabbal töretlenül be­kenik. Ez a’ vége; az igy ké­­szittetett bőr nem fél a’ víztől. 137. A’ Kalmükök már keresz­­tyének. Téjjel, husssal élnek, szere­­tik az égett bort. Hordozóskodnak, a’ ruhában szeretik a’ tisztát , a’ se­­lyem­ posztót. A’ Tiszteik, kik Sta­­vropolyban laknak, nem különböz­­nek a’ Rus­szusoktól. Minden Kal­mük faluba jár. Üstököt hordoznak. Ruhájok a’ Kosák ruhától nem kü­­lön­bözik. A’ gyermekeket tsorda nyáj ör­zésre, lovaglásra, nyil-lövés­­re tanitják. Sokan az érettek Sta­­vropolyban állíttatott iskolába kül­dik, ott irni tanúinak Oroszúl, ’s a’ Keresztyén kötelességre oktattatnak. Az As­szonyok dolga a’ bőr, mente, farú, kumisz, sajt készi­tés, posz­tót-_­­halmuk szokás­ok.

Next