Magyar Könyv-Ház 3. (Posony, 1783)
153. Könyv. Lippai A' kertekröl
Lappart 377 nehezen vehet lélegzetet. Ha melegen, avagy borba megfözvén, Hafironi módjára az ember hasára kötik , megállitya fájdalmát, a’ kinek zúg a’ idle, ’s melegen botsannak belé egynéhány cseppet, jó, ’s a’ t. Végezvén mindenfelé veteményröl a’ szavát, az 369-dik levélen elé kezdi adni a’ vetemények ellensége ellen való orvosságokat. A* dér, ragya, vakandok ellen; az egér, kígyó ellen. Sok a’ mit ér. A’ többi közt: Ha ki, úgy mond a’ földi tököt megsüd, és melegen apróra metéli, nagy szaga lészen, kit ha a kígyók, varas-békák, és más mérges állatok megértenek, vagy elmennek előle, vagy meghalnak. Igen jó az udvarokba pávákat, darvakat, gólyákat tartani, mert ezeknek tsak a’ kiáltásoktól is elszaladtak a’ kigyók (De vallyon mi próbából tudhatni ezt ?) A’ kertben kárt tesznek főképpen a’ pávák. Ha valakit meg?mart volna a’ kígyó, fatsarja ki a’ kőris leveléből a’ levet, és azt igya meg borba; vagy ha az hideglelés rajta volna , etzetes vízbe, a’ febre is tégyeg e’ fél? levelet. A’ Hernyó ellen némellyek, úgymond, sok hernyót föztek-meg kaporral együtt, minekutánna meg hűlt a’ viz, avval öntözték a’ kertet, ’s úgy kergették a’ férgeket. De reának kell A’verewlények ellensejei.