Magyar Könyv-Ház 3. (Posony, 1783)
227. Könyv. Borri Kotzintzináról
BOR R I. 56- hoz. A’ szavak csak nem változtatásnál maradnak, a’ ragaszték szó műk, mostani, ’s jövendő időre, yagy egyébre mutat, p, o, ez a’ szó. Ao, ha a’ személy mutatója hozzá tétetik, én, is, ö, maga raeg-maradván mindent kivégez: mintha mondanám én kó, te ká , ö kó. Nékem vagyon, néked vagyon, néki vagyon, meg marad akkor is, mikor a’ múlt, mostani, vagy a’ jövendő időre határoztatik. Fél esztendeig úgy meg tanulám, hogy már Szóvaló nélkül beszélgethettem; de a’ telyes meg tanulásra négy esztendő sem sok. A’ vitézségben ditsö embereknek nem faluk, hanem bizornyos számu szolgák ajándékoztatok. Ezek Uroknak adóznak , ’s nem a’ Királynak. Az illyen Urak nem Grófi vagy más titulust, hanem illyetént viselnek. p. o. Ez öt száz embern Úri ember. A’vétkek keményen megbüntettetnek. Az házasság-törő az elefánt lábajt eleibe kötve vettetik. Az azt öszve töri , tapodja. Az Atyafiság egymáshoz nem házasodik. 50. Algyuval, puskával, vizen szárazon , sokszor visják ellenségeket. tto. ezer embert egy parancsolatra kiállít fegyveresen a’ Király, mihelyest akarja. Fegyveres száz hajót is könnyen eléparancsol. Ott nem a’ rab N n evez. A‘ vitézség jutás ma.