Magyar Könyv-Ház 4. (Posony, 1783)
313. Könyv. Leo Ts. az elsö Magyarokról
Magyar Ország első határi 1. Vas-kapu. 2, Oroszvár. 3, Morava vize. 4 Tátra hegye. Ismét arról. 43° CCCXIII. Könyvvé változik. (hlava ~ glava — galova, 1ö, fej) p. 92. Balaton ex bolotomsár. A’ 115. levéltől fogva az elsőMagyar Ország határit adja elé, Béla Notáriussából. A’ fekete tenger felé a’ vége a’ Vakyl, vei Sazil, vei Va Jdul , Vas-Kapu , Törökül: Demyr Kapy, avagy Bánátuson túl a’ Duna vizének meredek szakadása, mellyen kis vízzel nehéz le menni; feljöni pedig lehetetlen, p. 117. Nyugat felé Adriátikum tenger, (de arról nagy a’ tanakodás) Német Ország felé az határaz a’ hely, a’ hol Ahnus az Oroszoknak szabadságot adott a’ Vár építtésre. Ez Oroszvár. És így Gundl hídja a’ Nótáriusnál vagy a’ Brukki vagy a Vimpassingi Lajta hídja. Cseh és Morva Országat Morava vize rekeszté el tolok . Lengyel Országat Tatra hegyének Beskid vei Beszád része, így volt a’ határ Zoltán idejében. p.21. Ur. 10-dik Századja végén az azooodik , ezeredik esztendo táján így voltak Magyar Ország határi Porhrogenitus 40. része szerént (de administratione Imp. c. 40.) Itt pedig Zoltán idejében , ha nem egyez Béla Notáriussával, elég légyen az, hogy Nótárius sokkal utóbbi.. Fekete tenger felé a’ határ Trajánus hídja, melly helység Marsigli bizony-