Magyar Könyvszemle, 1937 (61. évfolyam, 1-4. szám)

3. ISMERTETÉSEK - A magyar nevelésügyi folyóiratok bibliográfiája. 1841–1936. Összegyüjtötték: BARANYAI MÁRIA és KELETI ADOLF. Ism.: SAJÓ GÉZA 349

ISMERTETÉSEK 349 A nagy gonddal szerkesztett kiadványhoz HÓMAN BÁLINT m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Nemzeti Múzeum elnöke, a múzeumi törvénynek a tudományos közvéleményben előkészítője és a miniszteri székben megalkotója írt előszót, közzétévén azt a beszédét, amelyet másfél évtizeddel ezelőtt a Magyar Nemzeti Mú­zeum főigazgatói székének elfoglalása alkalmából tartott. Ez a beszéd volt HÓMAN BÁLINT nagy gondolatának első bővebb kifejtése, amely gondolatának megvalósítására másfél évtizeden keresztül egyenes irányban haladt. Az eredetileg két osztályra — könyvtárra és termé­szetiek tárára — tagozódó intézet ugyanis 1814 óta fokozatosan decentralizálódott. 1870-ben már hét osztálya volt, melyek közül a Képtár a huszadik század küszöbén kivált az anyaintézetből s az akkor megalapított Országos Magyar Szépművészeti Múzeumba olvadt bele. „Az Országos Széchényi Könyvtár túl nagy méreteket öltő levél­tári osztálya is hovatovább megérik a különválásra, anélkül, hogy a tőle eredetében és anyaga természetében is különböző Országos Levél­tárral való egyesítésére gondolnánk." — írta HÓMAN BÁLINT a decentralizálódás folyamatát vázolva. — „Az eddiginél nagyobb önállósághoz fog jutni az Országos Széchényi Könyvtár keretében — anyagának természete miatt — a Hírlaptár is, mihelyt megfelelő modern elhelyezést biztosíthatunk számára." A decentralizálódás folyamatának megrajzolása után rámutatott azonban arra, hogy ezzel párhuzamosan kialakulóban van a Magyar Nemzeti Múzeum törté­neti egységét kifejező autonóm szervezet. HÓMAN BÁLINT már ebben a beszédében figyelmeztetett arra, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumból kiszakadt gyűjteményeket akko­riban magában foglaló Országos Magyar Gyüjteményegyetem elneve­zés helyett a Magyar Nemzeti Múzeum „nagymúltú és nemes hagyo­mányokkal ékes történeti nevét kellene az Országos Magyar Gyüj­teményegyetem egészére átvinni. .. így életben maradna a belőle korábban kivált országos intézetekkel újra egyesült, keretében ki­bővült Magyar Nemzeti Múzeum történeti organizmusa." Amit HÓMAN BÁLINT másfél évtizeddel ezelőtt elgondolt és megírt, mint kultuszminiszter az 1934 : VIII. törvénycikkben meg­valósította: a Magyar Nemzeti Múzeum történeti egységét kifejező autonóm szervezet megalakult és a régi nemes hagyományok ösvényén haladva teljesíti kulturális hivatását. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN: A magyar nevelésügyi folyóiratok bibliográfiája 1841—1936. összegyűjtötték BARANYAI MÁRIA és KELETI ADOLF. Budapest, 1937. Budapest székesfőváros házinyomdája. 148[1] l. (A Fővárosi Pedagó­giai Könyvtár kiadványa, 3. szám.)

Next