Magyar Könyvszemle, 1938 (62. évfolyam, 1-4. szám)
3. ISMERTETÉSEK - Lengyel könyvtárügy. Ism.: MAKKAI LÁSZLÓ 325
ISMERTETÉSEK. Lengyel könyvtárügy, 1. GRYCZ, JOSEPH: Les bibliothèques polonaises. Varsovie, 1937. Association des bibliothécaires polonais, 8°. 35 [1] 1., 5 t. — 2. tYSAKOWSKI, ADAM: Dwudziestolecie zwizku bibliotekarzy polskich. [A lengyel könyvtárosegyesület két évtizede.] Krakow, 1937. Przeglad Biblioteczny. 8°. 28 1. (Különnyomat a Przeglad Biblioteczny 1937. évi 4. számából.) — 3. LODYNSKI, Marian: Archiwisci i bibliotekarze. [Levéltárosok és könyvtárosok.] Krakow, 1937, Przeglad Biblioteczny. 8°. 12 1. (Klny. a Przegl^d Biblioteczny 1937. évi 4. számából.) JOSEPH GRYCZ füzete, mely a párizsi nemzetközi kiállítás alkalmából látott napvilágot, áttekinthető és lehetőleg minden fontosabb kérdést érintő tájékoztatást nyújt a lengyel könyvtárügy múltjára és mai állapotára vonatkozólag. Rövid történeti bevezetése beállítja a lengyel könyvtártörténetet az európai fejlődésbe, magyar szempontból pedig alkalmat ad bizonyos párhuzamos jelenségek megfigyelésére. Csakúgy, mint nálunk, az első lengyel könyvtárak röviddel a kereszténységre való áttérés után, az egyház kezdeményezésére keletkeztek. Az első magyar és lengyel könyvtári leltár jegyzetek egyaránt a XI. század első feléből származnak. A könyvtáralapítás itt is, ott is a benedekrendi szerzetesek érdeme. Az első egyetemi könyvtár (Krakkó, 1364) alapítása alig három évvel előzi meg Nagy Lajos pécsi egyetemének és könyvtárának felállítását. A humanista könyvgyűjtő király, I. Zsigmond és főurai, Mátyásra és udvarára emlékeztetnek. Reformáció, könyvnyomtatás, ellenreformáció a magyar viszonyokhoz hasonlóan éreztették hatásukat a lengyel könyvtártörténetben. Az 1773-ig fennálló wilnai jezsuita könyvtár azt a szerepet töltötte be a lengyel kultúra életében, mint nálunk a nagyszombati. A XVII. század háborús pusztításai után a lengyel könyvtárügy újjászületése Zaluski püspök nevéhez fűződik. Ő alapította Varsóban az első lengyel nemzeti könyvtárat, melynek gyarapodását már köteles példánytörvény biztosította. A XVIII. század egyébként, mint nálunk is, a főúri könyvgyűjtők kora. Ebben a században vetették meg alapjait a mai