Magyar Könyvszemle, 1939 (63. évfolyam, 1-4. szám)
1. ÉRTEKEZÉSEK, ÖNÁLLÓ KÖZLEMÉNYEK - HALÁSZ GÁBOR: Justh Zsigmond ismeretlen naplói és más kéziratai. A Széchényi Könyvtár új szerzeménye 159
JUSTH ZSIGMOND III KÁROLY tollából valók. A támadóakhoz (főúri alakjait és elemzőkedvét egyformán szemére vetették) JUSTH a szembelévő üres lapon rövid és epés megjegyzéseket fűzött, így például RÁKOSI JENŐ e mondatához: „Az analitikus írók oly orvosokhoz hasonlítanak, akik viaszból preparálnak maguknak embert s azt boncolják". JUSTH replikája: „Az analitikus írók, tehát: Tolstoj, Stendhal, Eliot, Dosztojevszki, Bourget stb., stb." SZANA TAMÁS cikkét a következő jellemzéssel vezeti be: „Rákosi kritikája a jóakarat álarca alatt limonádészörppel feltálalva." BRÓDY SÁNDORról, aki RIEDL ugyanakkor megjelent Arany-könyvét és JUSTH novelláskötetét fogta össze és ismertette fanyalgóan, mint franciáskodást a magyar irodalomban, ezt a személyes meghatározást olvassuk: „mon ennemi intime". 3. Gányó Julcsa című regényének színpadi átdolgozása; ötfelvonásos színmű. (1939/18.) Piros papírkötés, vászonház és sarkak, 34X21*5 cm, 2 számozatlan és 90 számozott levél. Másolat JUSTH sajátkezű javításával és névaláírásával. Tudjuk, hogy JUSTH a szenttornyai parasztszínháza számára maga is írt néhány kisebb jelenetet, de hogy a komoly, nagy színpadon is szerencsét próbált és éppen legkiválóbb parasztregényének átdolgozásával, csak most válik közismertté. A darabot a hozzá mellékelt igazgatói jelentés tanúsága szerint már írója halála után a Nemzeti Színházhoz is benyújtották, sikertelenül. Íme FESTETICH ANDORnak, a színház akkori igazgatójának véleménye ( ívalakú levél): „Nem közönséges tehetség ambiciózus munkája. Mintha HAUPTMANN GERHARD befolyása éreznék rajta, anélkül, hogy eredetisége szenvedne. Magvas, sok helyt erőteljes stílus, biztos kézzel rajzolt alakok. Az igaz életből kiszakított igen egyszerű história — de híjával minden színszerűségnek. Kezdetleges technikája lehetetlenné teszi a színpadon. Kár, hogy a szép tehetségű szerző nem él, mert kétségtelen, hogy képes lett volna színpadra alkalmas darabot írni, sőt talán még ebből is tudott volna olyat formálni. Természetesen GÁLOS MAGDA értékes dolgozatának Sigismond Justh et Paris, Bp. 1933.) egy adata szerint (115. 1. jegyzet) RÓZSA MIKLÓS ugyanebből a témából A hit címen népszínművet írt, amelyet 1902-ben a Népszínházban be is mutattak. Darabjának JUSTH átdolgozásával való összefüggése kivizsgálásra vár. Magyar Könyvszemle 1939. II. füzet.