Magyar Könyvszemle, 1973 (89. évfolyam, 1-4. szám)

SZEMLE - Rötsch, H.–Plesske, H.-M.: Jahrbuch der Deutschen Bücherei. 7. Jg. (Németh Mária) 112

bibliográfusa, 243 további zsidó Emlék­könyvet (259 kötetet) dolgoz fel. A munka elején az Emlékkönyvek lis­táját kapjuk alfabetikus sorrendben. Ezt követi a szerzők, majd a tárgyak mutatója. Magyar zsidó tudósok szép számban szerepelnek Emlékkönyvvel: BLAU Lajos, GOLDZIHER Ignác, GUTTMANN Mihály, HELLER Bernát, HEVESI Simon, HIRSCH­LER Pál, KAUFMANN Dávid, Kiss Arnold, KLEIN Sámuel, KOHN Sámuel, KRAUSZ Sámuel, Löw Immánuel és MAHLER Ede. Elkerülhetetlen, hogy ne legyenek hiá­nyok egy ilyen nagy vállalkozásban. Ide iktatunk néhány hiányzó kötetet: ADLER, E. N.: The Jewish Historical Society of England. Miscellanies. IV—V. London 1942 — 1948. — ANTAL Márk Emlékkönyv. Szerk.: WEINBERGER Mózes. Kolozsvár 1943. FISCHER Gyula: A Blau Lajos Tal­mudtudományi Társulat Évkönyve. V. Budapest 1937. — GASTER Centenary Pub­lication. London 1958. — HOFFER Ármin: A Blau Lajos Talmudtudományi Társulat Évkönyve. VI. Budapest 1940. — KUNOS Ignác: A Blau Lajos Talmudtudományi Társulat Évkönyve. VII. Budapest 1941. — LIEBERMAN, Saul: Hadoar. XLIII. 1963. No. 23. — LÖVY Ferenc: LENKE Manó, SINGER Jakab Emlékkönyv. Szerk.: WEINBERGER Mózes. Cluj 1939. — Orszá­gos Rabbiképző Intézet. Seventy Years. Ed. S. LÖWINGER. Budapest 1948. — Pfeiffer Izsák emléke. Szerk.: SCHEIBER Sándor. Budapest 1949. Hisszük, hogy lesz, aki folytatja ezt a fontos vállalkozást, de nem vár vele újabb harmincöt esztendőt. SCHEIBER SÁNDOR Jahrbuch der Deutschen Bücherei. 7. Jg. (Hrsg. von Helmut RÖTZSCH, Hans — Martin PLESSKE.) Leipzig, 1971. 208 p. 4 t. A Deutsche Bücherei legutóbbi évkönyve — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a könyvtár előző évi beszámolója mellett néhány nagyobb tanulmányt is tartalmaz. A kötet legtöbb írása a könyvtár és a társadalom viszonyának, egymásra való hatásának egy-egy fejezetét tárja fel részben történelmi, részben mai aktuális témák feldolgozásával. Mint Ewald SPÄTH: Marx és Engels könyvtár- és irodalomhasználata c. elemzésé­nek bevezető sorai mondják, sürgős követel­ményként jelentkezik a szocialista könyv­tártudományban az irodalomhasználat ta­nulmányozásának szükségessége és ezáltal a könyvtár aktív, illetve passzív társa­dalmi szerepének meghatározása a műve­lődéstörténeti fejlődés folyamán. A társa­dalom, a benne élő ember és a könyvtár sokoldalú kapcsolatáról közöl értékes ada­tokat a szerző MARX és ENGELS könyvtár-és irodalomhasználatának bemutatásával. A munkásmozgalom elméletét és gya­korlatát meghatározó tudományos szoci­alizmus megalkotóinak hatalmas munkás­sága közismert. Műveikben mindazt az ismeretanyagot feldolgozták és bírálták, amelyet az emberi társadalom addig pro­dukált. Hogy munkásságuk milyen széles alapokon nyugodott, arra csak egy példa szolgáljon: MARX csak a Tőke c. művének megírása során 1500 könyv adatait, meg­állapításait használta fel. Mind MARX, mind ENGELS tudományos munkamódszert alkalmaztak: minden fel­lelhető forrást számba vettek és azokat a legnagyobb alapossággal elemezték. Ilyen felkészültséggel — előttük — egyetlen tudós sem dolgozott. Természetes tehát, hogy mindketten rendszeres könyvtárlátogatók voltak, és ez az intézmény életükben fontos szerepet játszott. Ezt a kapcsolatot igyekszik SPÄTH tanulmánya lépésről lépésre felde­ríteni, megvilágítani. Érdekes adalékok közlésével bepillantást enged a két nagy alkotó munkamódszerébe, elénk tárja azt a nagyarányú és igen aktív tevékenységet, amellyel a szükséges irodalmat megsze­rezték, valamint — az irodalmi adatok közlésében is megmutatkozó — egymás közti szoros együttműködést. Horst GEBAITER cikke a lipcsei munkás­könyvtárak történetére vonatkozó kuta­tásaival lenini tételt támaszt alá. A kapi­talizmusban két egymással ellentétes műve­lődési tendencia található, az uralkodó osztályok kultúrája mellett, ha fejletlen és kezdetleges formában is, de fellelhető a kizsákmányolt tömegek demokrata, szo­cialista kultúrája is. Ennek hordozói vol­tak — többek között — azok a munkás­könyvtárak, amelyek a munkásosztály haladó szervezeteihez kapcsolódva jöttek létre. 1861-ben alakult meg Lipcsében az Ipari­ kultúregylet (Gewerblicher Bildungs­verein) mellett az a könyvtár, amelynek irányító bizottsága évekig August BEBEL vezetésével működött. BEBEL nemcsak itt, de szélesebb körben is sokat tett a munkáskönyvtárakért Wilhelm LIEB­KNECHT jelszavát szolgálva: A tudás ha­talom ! A hatalom tudás ! Hogy e felhívás visszhangra talált az országban, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy míg 1907-ben 54 lipcsei munkáskönyvtár kb. 32 000 kötetet őrzött, addig 1913-ban 56 könyv-

Next