Magyar Könyvszemle, 1973 (89. évfolyam, 1-4. szám)
SZEMLE - Rötsch, H.–Plesske, H.-M.: Jahrbuch der Deutschen Bücherei. 7. Jg. (Németh Mária) 112
bibliográfusa, 243 további zsidó Emlékkönyvet (259 kötetet) dolgoz fel. A munka elején az Emlékkönyvek listáját kapjuk alfabetikus sorrendben. Ezt követi a szerzők, majd a tárgyak mutatója. Magyar zsidó tudósok szép számban szerepelnek Emlékkönyvvel: BLAU Lajos, GOLDZIHER Ignác, GUTTMANN Mihály, HELLER Bernát, HEVESI Simon, HIRSCHLER Pál, KAUFMANN Dávid, Kiss Arnold, KLEIN Sámuel, KOHN Sámuel, KRAUSZ Sámuel, Löw Immánuel és MAHLER Ede. Elkerülhetetlen, hogy ne legyenek hiányok egy ilyen nagy vállalkozásban. Ide iktatunk néhány hiányzó kötetet: ADLER, E. N.: The Jewish Historical Society of England. Miscellanies. IV—V. London 1942 — 1948. — ANTAL Márk Emlékkönyv. Szerk.: WEINBERGER Mózes. Kolozsvár 1943. FISCHER Gyula: A Blau Lajos Talmudtudományi Társulat Évkönyve. V. Budapest 1937. — GASTER Centenary Publication. London 1958. — HOFFER Ármin: A Blau Lajos Talmudtudományi Társulat Évkönyve. VI. Budapest 1940. — KUNOS Ignác: A Blau Lajos Talmudtudományi Társulat Évkönyve. VII. Budapest 1941. — LIEBERMAN, Saul: Hadoar. XLIII. 1963. No. 23. — LÖVY Ferenc: LENKE Manó, SINGER Jakab Emlékkönyv. Szerk.: WEINBERGER Mózes. Cluj 1939. — Országos Rabbiképző Intézet. Seventy Years. Ed. S. LÖWINGER. Budapest 1948. — Pfeiffer Izsák emléke. Szerk.: SCHEIBER Sándor. Budapest 1949. Hisszük, hogy lesz, aki folytatja ezt a fontos vállalkozást, de nem vár vele újabb harmincöt esztendőt. SCHEIBER SÁNDOR Jahrbuch der Deutschen Bücherei. 7. Jg. (Hrsg. von Helmut RÖTZSCH, Hans — Martin PLESSKE.) Leipzig, 1971. 208 p. 4 t. A Deutsche Bücherei legutóbbi évkönyve — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a könyvtár előző évi beszámolója mellett néhány nagyobb tanulmányt is tartalmaz. A kötet legtöbb írása a könyvtár és a társadalom viszonyának, egymásra való hatásának egy-egy fejezetét tárja fel részben történelmi, részben mai aktuális témák feldolgozásával. Mint Ewald SPÄTH: Marx és Engels könyvtár- és irodalomhasználata c. elemzésének bevezető sorai mondják, sürgős követelményként jelentkezik a szocialista könyvtártudományban az irodalomhasználat tanulmányozásának szükségessége és ezáltal a könyvtár aktív, illetve passzív társadalmi szerepének meghatározása a művelődéstörténeti fejlődés folyamán. A társadalom, a benne élő ember és a könyvtár sokoldalú kapcsolatáról közöl értékes adatokat a szerző MARX és ENGELS könyvtár-és irodalomhasználatának bemutatásával. A munkásmozgalom elméletét és gyakorlatát meghatározó tudományos szocializmus megalkotóinak hatalmas munkássága közismert. Műveikben mindazt az ismeretanyagot feldolgozták és bírálták, amelyet az emberi társadalom addig produkált. Hogy munkásságuk milyen széles alapokon nyugodott, arra csak egy példa szolgáljon: MARX csak a Tőke c. művének megírása során 1500 könyv adatait, megállapításait használta fel. Mind MARX, mind ENGELS tudományos munkamódszert alkalmaztak: minden fellelhető forrást számba vettek és azokat a legnagyobb alapossággal elemezték. Ilyen felkészültséggel — előttük — egyetlen tudós sem dolgozott. Természetes tehát, hogy mindketten rendszeres könyvtárlátogatók voltak, és ez az intézmény életükben fontos szerepet játszott. Ezt a kapcsolatot igyekszik SPÄTH tanulmánya lépésről lépésre felderíteni, megvilágítani. Érdekes adalékok közlésével bepillantást enged a két nagy alkotó munkamódszerébe, elénk tárja azt a nagyarányú és igen aktív tevékenységet, amellyel a szükséges irodalmat megszerezték, valamint — az irodalmi adatok közlésében is megmutatkozó — egymás közti szoros együttműködést. Horst GEBAITER cikke a lipcsei munkáskönyvtárak történetére vonatkozó kutatásaival lenini tételt támaszt alá. A kapitalizmusban két egymással ellentétes művelődési tendencia található, az uralkodó osztályok kultúrája mellett, ha fejletlen és kezdetleges formában is, de fellelhető a kizsákmányolt tömegek demokrata, szocialista kultúrája is. Ennek hordozói voltak — többek között — azok a munkáskönyvtárak, amelyek a munkásosztály haladó szervezeteihez kapcsolódva jöttek létre. 1861-ben alakult meg Lipcsében az Ipari kultúregylet (Gewerblicher Bildungsverein) mellett az a könyvtár, amelynek irányító bizottsága évekig August BEBEL vezetésével működött. BEBEL nemcsak itt, de szélesebb körben is sokat tett a munkáskönyvtárakért Wilhelm LIEBKNECHT jelszavát szolgálva: A tudás hatalom ! A hatalom tudás ! Hogy e felhívás visszhangra talált az országban, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy míg 1907-ben 54 lipcsei munkáskönyvtár kb. 32 000 kötetet őrzött, addig 1913-ban 56 könyv-