Magyar Könyvszemle, 1974 (90. évfolyam, 1-4. szám)

KÖZLEMÉNYEK - Szilágyi Ferenc: Ki volt a Csokonai-kiadó Kelemföldy? 133

Közlemények Az új, teljesebb Csokonai-kiadást azonban mindjobban sürgette az idő. A 40-es évek demokratikus irodalmi mozgalmai elődüket keresve természetesen fordul­tak Csokonaihoz: Arany saját kezűleg másolta le Az istenek osztozásá­t s A tolvaj isten-t° s első ifjúkori epikus kísérletére, A dévaványai juhbehajtás­ra, e versek tagadhatatlan stiláris hatással voltak.A PETŐFI Debrecenben szintén megismerkedett a Kollégiumban elevenen élő kéziratos CsoKONAi-hagyatékkal, JÓKAI pedig atyjának, JÓKAY Józsefnak kéziratos gyűjteményéből, a Csittvári Krónika mintájából ismerte meg a költő kiadatlan radikális műveit. Ott volt a levegőben az új, teljes CsoKONAI-kiadás szüksége, s ezt a szakemberek éppúgy érezték, mint a közönség igényeire figyelő könyvkiadók. MÁRTON József, aki 1816-i kiadásának előszava szerint CSOKONAI Minden Munkái-nak sajtó alá rendezését is tervbe vette, 1840-ben meghalt, pedig ő ismerte GAÁL Lászlót, CSOKONAI szinte teljes kézirati hagyatékának birtokosát, így másokra maradt a feladat. 1842 —43-ban szinte egy időben indult meg két CsoKONAI-kiadás: TOLDY Ferenc tudományos jellegű, kritikai igényű, többé-kevésbé teljességre törekvő kiadása,­ s KELEM­FÖLDY új anyagot is közreadó népszerű három kötetes munkája.9 TOLDY kiadása 1843 — 1846 között jelent meg (a címlapon MDCCCXLIV évjelzéssel), KELEMFÖLDY három kötete pedig a címlapok szerint 1843 — 1845 között látott napvilágot, de — mint látni fogjuk — itt is antedatálás történt: az I. kötet csak 1844-ben jelenhetett meg. A két kiadás tehát valósággal versenytársa volt egymásnak, noha ToLDYé mind tartalmában, mind jegyzetanyagában lényegesen eltért Kelemföldy népszerű jellegű — bár filológiailag igényes — munkájától.10 Úgy látszik tehát, hogy a két kiadás időpontjának egybeesése tette szükségessé a lipcsei népszerű kiadás sajtó alá rendezőjének az író álnév használatát. Az adatok szerint TOLD­Y 1842-ben hozzákezdett már a kiadás előkészítéséhez, de az Athenaeum-ban csak 1843. nov. 1-én jelentette be kiadási tervét.11 EMICH Gusztáv a népszerű KELEMFÖLDY-féle kiadásra — mint látni fogjuk — 1843. augusztus végén kötött szerződést, s akkor még talán nem is gondoltak a sajtó alá rende­zővel álnév használatára, mivel feltehetően nem is tudtak TOLDY kiadási tervéről. Az Athenaeum november 1-i bejelentése némileg veszélyeztette EMICH vállalkozásának üzleti sikerét, annál is inkább, mivel TOLDY folytatásos, füzetes kiadást ígért, amilyen formában a Nemzeti Könyvtár addigi kötetei is megjelentek. Emichet s a sajtó alá rendezőt, akik már augusztusban szerződést kötöttek, egyaránt érzékenyen érinthette Toldy kiadási tervének híre: nem akartak ellentétbe kerülni az Akadémia titkárával, a Nemzeti Könyv­tár szerkesztőjével — ezért dönthettek az álnév használata mellett. Az üzleti szemponton kívül azonban — mint látni fogjuk — az álnév használatának közvetlen személyes okai is lehettek. KELEMFÖLDY kilétéről eddig semmit nem tudott megállapítani az irodalomtörténeti, ill. könyvészeti szakirodalom. VARGHA Balázs ezt írta róla: „Kelemföldy kilétéről eddig 6 Ld. az MTA Könyvtárának Kézirattárában a K/257 jelzetű kéziratot. 7Vö. ItK. 1965. 99-109. 1. 8 Nemzeti Könyvtár. Csokonai Mih­ály Minden Munkái . . . Kiadta D. SCHEDEL Ferenc. Pest: Hartleben K. Adolf tulajdona. MDCCCXLIV. A következőkben: TOLDY.­­ Csokonai Vitéz Mihály' Munkái. Közli KELEMFÖLDY I. Tavasz. Lilla. Ódák, Anakreoni dalok. Békaegérharcz. Lipcsében, 1843. Köhler Károly Ferencznél. Budapest, Emich Gusztávnál, 's általa minden hites könyvárusnál a' Magyarhonban. II. Dorottya, Alkalmi versek, Diétái Múzsa. Lipcsében, 1844. III. Vers-maradványok. Mesék. Prosai töredékek. Pásztori játékok. Lipcsében, 1845. 10 .d. 1842. aug. 4-én SÁRVÁRY Pálhoz, CSOKONAI egykori tanárához a költő életrajza s kiadatlan művei ügyében írt levelét (MTA Könyvtárának Kézirattára, RUI 4-1. 37: 1-2. 1.). 11 Ld. Athenaeum, 1843. II. 360. 1. S. F. névbetűkkel.

Next