Magyar Könyvszemle, 2007 (123. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 2. szám - SZEMLE - Rozsondai Marianne: "Egy ember, akit még eddig nem ismertünk." A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. (II.) Kéziratai, az író képzőművészeti alkotásai, ábrázolások az írótól. Szerk. E. Csorba Csilla. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 2004. 219 l., számtalan képpel; - (I.) Könyvtára. Szerk. E. Csorba Csilla. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 2006. 187 l., számtalan képpel
Jókai 1899-ben, 74 évesen, másodszor is megnősült. Addig, megözvegyülését követően, Pesten a Bajza utcai Feszty-villában lakott lányáéknál, Feszty Árpádné Jókai Rózánál. Jókai 1904-ben hunyt el. 1906-ban a Petőfi Társaság megvásárolta a Feszty-villát, amely 1909. november 7-én mint Petőfi Ház nyílt meg. Célja a Petőfi-kultusz ápolása volt, de a Ház emeletén, ahol évekig lakott, emlékszobát rendeztek be Jókai tiszteletére is. (Ne feledjük, 1878-ban a Petőfi Társaság Jókai elnökségével alakult meg.) 1945 után lakhelyén József Attila-kiállítást rendeztek be, ezért az intézet új neve Petőfi és József Attila Múzeum lett. Később a Petőfi Ház adminisztratíve a Budapesti Történeti Múzeumhoz került. 1954-ben a kulturális szervek megalapították a Petőfi Irodalmi Múzeumot, amelyet aztán 1957-ben a Bajza utcából a Károlyi-palotába helyeztek át. Ennek most éppen ötven éve! Reméljük, ez most már így marad. A PIM törzsanyagát tehát a Petőfi Ház gyűjteménye adta, s ha innen nézzük, akkor a PIM mindjárt száz éves lesz. Ez jogosabb is volna. Tapasztalatból tudjuk, hogy az ilyen szervezeti átalakítások, fölkavarva még politikai viharok szelétől is, egyetlen hagyatéknak sem válnak javára. Amikor az 1960-as években megindult a Jókai kritikai kiadás, s Jókait ismét lehetett nagyságához méltón elismerni, egyre sürgetőbbé vált a Jókai-gyűjtemény szakszerű rendezése és feltárása. 2004-re megjelent nyomtatásban a hagyatékban lévő kéziratokat, 2006-ra a Jókai könyvtárát bemutató kötet. Sokan dolgoztak rajta. A kötetek számozása szerint - a megjelenési sorrendtől függetlenül - első Jókai könyvtára. (1) A könyveket a Petőfi Ház nem túl megbízható leltárkönyve alapján azonosítani, majd rekatalogizálni kellett. Ezt a munkát Kómár Éva és Németh Zsuzsa végezte el, a .Folyóiratok’ fejezetet Birck Edit és Németh Zsuzsa írta, a .Kisnyomtatványok’-ot Mészáros Tibor, s a nagyon érdekes .Lapkivágatok’ részt Varga Katalin rendezte sajtó alá. Ebben a részben a sajtófigyelő vállalatok neve alatt időrendben vannak a cikkek, az előző háromban a szerzői, illetve értelemszerűen a címrendszó a rendezés elve. Az első részt, a ,Könyvek’-et egy Függelék követi, amelyben a mára már hiányzó könyvek vannak felsorolva. Az egyik legértékesebb régi könyv, Heltai Gáspár: Cancionale ... Kolozsvár 1574 (RMK I 112, RMNy 351), átkerült az Országos Széchényi Könyvtárba. A könyvek között különösen érdekesek, azon túl persze, hogy milyen izgalmas egy nagy író könyveit szemelgetni, Jókai saját műveinek kiadásai és azok különféle nyelvű fordításai. Az ember úgy tudja, hogy Jókai nemzetközi hírű, és most láthatja, hogy tényleg az. A bibliográfiai leírások általában korrektek, dicséretesek a feldolgozók bibliofil szempontokat szem előtt tartó kötésleírásai, a közreműködők és a bejegyzések közlése. Akad néhány sajtóhiba, például: Ungarn betreffende (nem betressende, 592.), Armand a keresztnév (812.) Ober-Regypten (nem Oder, 903.), regierenden (953.). Ennél komolyabb hiba, hogy a Bibliákat nem egy helyre, [Biblia] címrendszó alá gyűjtötték: a német nyelvű az 57. tételszámon (Die Bibel.) Die Heilige Schrift... Mit 200 und dreissig... (nem dreissing!), a francia a 795. számon La Sainte Bible, a magyar nyelvűek a 849-850. (Szent Biblia) tételnél szerepelnek. Szépek és ügyesen választottak az illusztrációk. Bámulatosan sokfélék a könyvek: az irodalmi és történelmi alkotások mellett természetesek az útleírások, a művészeti könyvek és a kézikönyvek, lexikonok, de meglepően sok a természettudományos mű (a sok kertészeti könyv magától értetődő). Néhány példa: kémia 199, 646, 901, fizika 708-710, növénytan 112, 711, 893, 899, állattan 86, 203, 248, 707, természettan 162, 233-234, 726, 860, iparfejlődés, újítások 60, 211, 916. Izgalmasak a szótárak, nyelvkönyvek, különösen a szokatlanok, például az illír és más szláv nyelvtanok (4, 181, 245, 760, 797, 894). A dedikált könyvek közül talán a legérdekesebb a 37. tétel. (Keszler József ehhez írt ajánlási szövege 22.1.) 32-féle folyóirat egy magánkönyvtárban tekintélyes: a magyarok mellett angol, német, francia folyóiratok jártak Jókaiéknak. Persze azok, amelyeknek főmunkatársa (Délibáb) vagy éppen szerkesztője - sőt némelyiknek tulajdonosa - volt (Életképek [Petőfivel együtt], Est Lapok, A Hon, Igazmondó, Magyar Nemzet, A nagy tükör, Nemzet, Üstökös), magától értetődőek. Hiányzik vi