Magyar Könyvszemle, 2007 (123. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 2. szám - SZEMLE - Rozsondai Marianne: "Egy ember, akit még eddig nem ismertünk." A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. (II.) Kéziratai, az író képzőművészeti alkotásai, ábrázolások az írótól. Szerk. E. Csorba Csilla. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 2004. 219 l., számtalan képpel; - (I.) Könyvtára. Szerk. E. Csorba Csilla. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 2006. 187 l., számtalan képpel

Jókai 1899-ben, 74 évesen, másodszor is meg­nősült. Addig, megözvegyülését követően, Pesten a Bajza utcai Feszty-villában lakott lányáéknál, Feszty Árpádné Jókai Rózánál. Jókai 1904-ben hunyt el. 1906-ban a Petőfi Társaság megvásá­rolta a Feszty-villát, amely 1909. november 7-én mint Petőfi Ház nyílt meg. Célja a Petőfi-kul­­tusz ápolása volt, de a Ház emeletén, ahol évekig lakott, emlékszobát rendeztek be Jókai tisztele­tére is. (Ne feledjük, 1878-ban a Petőfi Társaság Jókai elnökségével alakult meg.) 1945 után lak­helyén József Attila-kiál­l­ítást rendeztek be, ezért az intézet új neve Petőfi és József Attila Múzeum lett. Később a Petőfi Ház adminisztratíve a Bu­dapesti Történeti Múzeumhoz került. 1954-ben a kulturális szervek megalapították a Petőfi Iro­dalmi Múzeumot, amelyet aztán 1957-ben a Bajza utcából a Károlyi-palotába helyeztek át. Ennek most éppen ötven éve! Reméljük, ez most már így marad. A PIM törzsanyagát tehát a Petőfi Ház gyűj­teménye adta, s ha innen nézzük, akkor a PIM mindjárt száz éves lesz. Ez jogosabb is volna.­­ Tapasztalatból tudjuk, hogy az ilyen szervezeti átalakítások, fölkavarva még politikai viharok szelétől is, egyetlen hagyatéknak sem válnak ja­vára. Amikor az 1960-as években megindult a Jókai kritikai kiadás, s Jókait ismét lehetett nagy­ságához méltón elismerni, egyre sürgetőbbé vált a Jókai-gyűjtemény szakszerű rendezése és fel­tárása. 2004-re megjelent nyomtatásban a hagya­tékban lévő kéziratokat, 2006-ra a Jókai könyv­tárát bemutató kötet. Sokan dolgoztak rajta. A kötetek számozása szerint - a megjelenési sor­rendtől függetlenül - első Jókai könyvtára. (1) A könyveket a Petőfi Ház nem túl meg­bízható leltárkönyve alapján azonosítani, majd rekatalogizálni kellett. Ezt a munkát Kómár Éva és Németh Zsuzsa végezte el, a .Folyóiratok’ fejezetet Birck Edit és Németh Zsuzsa írta, a .Kis­nyomtatványok’-ot Mészáros Tibor, s a nagyon érdekes .Lapkivágatok’ részt Varga Katalin ren­dezte sajtó alá. Ebben a részben a sajtófigyelő vállalatok neve alatt időrendben vannak a cikkek, az előző háromban a szerzői, illetve értelem­szerűen a címrendszó a rendezés elve. Az első részt, a ,Könyvek’-et egy Függelék követi, amely­ben a mára már hiányzó könyvek vannak felso­rolva. Az egyik legértékesebb régi könyv, Heltai Gáspár: Cancionale ... Kolozsvár 1574 (RMK I 112, RMNy 351), átkerült az Országos Széché­nyi Könyvtárba.­­ A könyvek között különösen érdekesek, azon túl persze, hogy milyen izgal­mas egy nagy író könyveit szemelgetni, Jókai saját műveinek kiadásai és azok különféle nyelvű fordításai. Az ember úgy tudja, hogy Jókai nem­zetközi hírű, és most láthatja, hogy tényleg az.­­ A bibliográfiai leírások általában korrektek, dicséretesek a feldolgozók bibliofil szempontokat szem előtt tartó kötésleírásai, a közreműködők és a bejegyzések közlése. Akad néhány sajtóhiba, például: Ungarn betreffende (nem betressende, 592.), Armand a keresztnév (812.) Ober-Regyp­ten (nem Oder­, 903.), regierenden (953.). Ennél komolyabb hiba, hogy a Bibliákat nem egy helyre, [Biblia] címrendszó alá gyűjtötték: a német nyelvű az 57. tételszámon (Die Bibel.) Die Heilige Schrift... Mit 200 und dreissig... (nem dreis­sing!), a francia a 795. számon La Sainte Bible, a magyar nyelvűek a 849-850. (Szent Biblia) tételnél szerepelnek.­­ Szépek és ügyesen válasz­tottak az illusztrációk. Bámulatosan sokfélék a könyvek: az irodalmi és történelmi alkotások mellett természetesek az útleírások, a művészeti könyvek és a kézikönyvek, lexikonok, de megle­pően sok a természettudományos mű (a sok kertészeti könyv magától értetődő). Néhány példa: kémia 199, 646, 901, fizika 708-710, növénytan 112, 711, 893, 899, állattan 86, 203, 248, 707, természettan 162, 233-234, 726, 860, iparfejlő­dés, újítások 60, 211, 916. Izgalmasak a szótárak, nyelvkönyvek, különösen a szokatlanok, például az illír és más szláv nyelvtanok (4, 181, 245, 760, 797, 894). A dedikált könyvek közül talán a legérdekesebb a 37. tétel. (Keszler József ehhez írt ajánlási szövege 22.1.) 32-féle folyóirat egy magánkönyvtárban tekin­télyes: a magyarok mellett angol, német, francia folyóiratok jártak Jókaiéknak. Persze azok, ame­lyeknek főmunkatársa (Délibáb) vagy éppen szer­kesztője - sőt némelyiknek tulajdonosa - volt (Életképek [Petőfivel együtt], Est Lapok, A Hon, Igazmondó, Magyar Nemzet, A nagy tükör, Nem­zet, Üstökös), magától értetődőek. Hiányzik vi­

Next