Magyar Közigazgatás, 1922 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1922-05-14 / 20. szám

1922 május 14. 20. szám, MAGYAR KÖZIGAZGATÁS hoznak. Ezzel szemben nyomatékosan kijelentem, hogy a kormány, vagy annak bármely tagja egyetlen vállalat mellett sem foglal állást; az ilyenféle állításnak tehát csak megtévesztés és ez után jogosulatlan előny elérése lehet a rejtett célja. Felhívom ennélfogva Méltóságodat, hogy saját ha­táskörében, illetőleg a vármegye hatósága alá tartozó községek tájékoztatása útján kövessen el minden lehetőt, hogy a kérdéses emlékművek megvalósítása körül a fentebbi elvek minél teljesebben érvényesüljenek. ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATOK. A munkásbiztosító pénztári tagság jogát nem a munkaadó által való bejelentés, hanem a biztosításra köteles alkalmazásában állás ténye állapítja meg. (Közig. Bir. K. 104/1921. sz. Pénzügyi és Közig. Jog­tára III. 6.) A nevelőnői minőségben alkalmazottat cselédnek tekinteni akkor sem lehet, ha nincs oklevele és igy kórházi ápolásának költségeiért a gazda nem felelős. (Közig. Biz. K. 1235/1919. sz. Pénzügyi és Közig. Jog­tára III. 6.) A kéményseprő által kerületében elvégzett mun­kálatokért a 72.996/1912. K. M. sz. rendelet értelmé­ben díjazás attól az épülettulajdonostól is jár, ki azokat a munkálatokat más által végeztette. (Kúria P. II. 1386/1921. sz. Hiteljog­tára III. 6.) Az 1908: XLI. t.-c. 2. §-a 14. pontjának az a ren­delkezése, hogy a kisiparosoknak és kézműveseknek feldolgozható anyagkészlete 150 K érték erejéig men­tes a végrehajtás alól, voltaképen a foglalás alól mentesíteni kívánt anyagkészletnek azt a mennyisé­gét határozza meg, mely szükséges ahhoz, hogy a kisiparos üzemének folytonosságát a foglalás ellenére is fentarthassa. Ezért a törvényben megjelölt 150 K értékű anyagkészlet alatt ennek akkora mennyiségét kell érteni, amennyi az 1908: XLI. t.-c.-nek életbe­lépése idejében (1908 szeptember 9.) 150 K értéknek megfelelt. (Bpesti kir. tvszék 21. P. 2056/1921. sz. Polgári Törvénykezési­ Jog­tára III. 5.) Ármentesitő társulati alkalmazottak közszolgálati alkalmazottaknak nem minősíthetők, IV. oszt. kereseti adó alá eső illetményeik és ellátásaik tehát a jöve­delemadó alól teljes összegükben nem mentesek. (Közig. Bir. P. 3418/1921. sz. Pénzügyi és Közig. Jog­tára III. 6.) Az 1920: XXIV. t.-c. életbelépte után a nyilvános helyen tartott előadások (mozgófényképelőadások stb.) bejelentésénél az 1875: XXV. t­c. 7. §-a alapján lerovandó illetéket is ötszörös összegben kell leróni. (Közig. Bir. P. 762/1921. sz. Pénzügyi és Közig. Jog­tára III. 6.) Takarékbetét zárolása tekintetében előterjesztett panasznak elbírálása a közigazgatási bíróság hatás­körébe nem tartozik. (Közig. Bir. P. 4165/1921. sz. Pénzügyi és Közig. Jog­tára III. 6.) Az olyan szövetkezet, amely tagjainak 6% oszta­lékot fizet s a törvényes váltságot tartalékalapjából megfizetni képes, nem igényelheti, az 1921: XV. t.-c. 23. § ának 6. pontjára hivatkozással, a váltság alól való felmentését. (Országos Pénzügyi Tanács 1921 nov. 3. Pénzügyi és Közig. Jog­tára III. 6.) Az Önkéntes Tűzoltó-Egyesületek betéteit, folyó­számla követeléseit és természetben elkülönítve őr­zött készpénzbetéteit az Országos Pénzügyi Tanács 1921 október 6 án kelt határozatával az 1921 :XV. t.-c. 2. §-a m. pontjának utolsó része értelmében köz­érdekből, általános intézkedéssel mentesítette és fel­kérte a m. kir. pénzügyministert, hogy a fent körül­irt esetben a vagyonváltságmentességet esetről-esetre saját hatáskörében állapítsa meg. (Pénzügyi és Közig. Jog tára III. 6.) PÉNZ 1922. évi pénzügyi rendeletek. Az olvasóinkat közelebbről érdeklő pénzügyi ren­delkezéseket rendszerint közölni szoktuk. A változott viszonyok folytán azonban esetleg olyan pénzügyi rendeletek is érdekelhetik a «Magyar Közigazgatás» olvasóit, amelyeknek részletes közlését terünk — sajnos — nem engedi meg. Pótolni akarván lapunknak ezt az esetleges hiá­nyosságát is, az alábbiakban röviden közreadjuk azo­kat a pénzügyi rendeleteket, amelyekről úgy véljük, hogy azok olvasóinkat, legalább is ezek egy részét érdekelhetik. Az 1921. évi 158440. számú pénz­ügy­ministeri ren­delet, az ántant-missziók ellenkezése folytán, a tárca ellenében lerovandó fényűzési forgalmi adó megfize­tése alól fölmenti a külföldi diplomáciai képviseletek olyan tagjait és ezeknek olyan családtagjait, akiknek a fényüzési forgalmi adómentességet igazoló és névre szóló külön arcképes igazolványuk van. A pénzügyministernek 77/1922. P. M. számú ren- ÜGY. , delete az ingatlan vagyonváltságról szóló 1921 :XLV. t.-c. 3., 6. és 15. §-ait magyarázva, kimondja, hogy közös birtoklás esetén minden egyes birtokostárs külön-külön csak a saját része után rovandó meg a vagyonváltsággal akként, hogy birtokrészéhez a saját külön birtoka is hozzáütendő; továbbá, hogy a va­­gyonváltság mindig annak a terhére vetendő ki, aki az ingatlannak 1921. évi szeptember hó 7-én, a tör­vény életbelépése napján, tényleges birtokosa volt; végül, hogy a törvény 8. §-ában biztosított kedvez­mény szempontjából az arcvonalbeli hadi szolgálattal egyenlő érvényű a hadifogság is. A 173746. számú pénzügyminiszeri rendelet meg­engedi, hogy a pénzintézetek az első vagyonváltság­­törvény III. fejezete értelmében az 1921. évi 400. M. E. és 369. P. M. számú rendeletekkel zárolt 20%-ból abban az esetben, ha a zárolt külföldi érték­papír 50%-ot meghaladó kölcsönnel van terhelve, 15%-ot, ha pedig csak 30%-on felüli kölcsön van rá fölvéve 10%-ot, a saját felelősségükre a zárlat alól feloldhassanak. *

Next