Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)
1945-02-27 / 7. szám
Az igazságügyminiszterhez terjesztendők fel iz iratok akkor is, ha valamely ügyben az 1. §-ban felsorolt cselekmények mellett, de azoktól függetlenül közönséges bűncselekmény miatt is folyik az eljárás. Ilyen esetben az igazságügyminiszter dönti el, hogy a közönséges bűncselekmények miatt az eljárás folytatandó-e ? Közigazgatási ügyekben az illetékes közigazgatás, fegyelmi ügyekben pedig az illetékes fegyelmi hatóságok járnak el megfelelően. Az 1. § alá eső cselekmények miatt bírósági ,vagy közigazgatási fogságban lévők azonnal szabadon bocsájtandók akkor is, ha fogvatartásuk jogerős ítéleten alapszik. A jogerős ítéleteket az Országos Bűnügyi Nyilvántartásból törölni kell. 3. §: Azokat a volt magyar állampolgárokat, akik az 1. § alá vonható cselekmények vagy magatartás miatt akár a hátrányos következmények elkerülése végett önként, akár hatósági intézkedés folytán Magyarországról eltávoztak, ha már visszatértek, vagy a békekötés után egy éven belül visszatérnek, magyar állampolgároknak kell tekinteni akkor is, ha egyébként az állampolgárságról szóló törvények értelmében állampolgárságukat elvesztették. 4. §■ 1 Az 1. § alá eső cselekmények, illetőleg magatartás következtében lényeges anyagi hátrányt szenvedett személyeknek, amennyiben személyes viszonyaik és az összes körülmények figyelembevételével méltányosnak mutatkozik és az állam érdekeivel is összeegyeztethető, az állam jóvátételt (állásba visszahelyezés, nyugdíjjogosultság elismerése, kegydíj, stb.) nyújt, ha az érdekelt a jelen rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül ilyen kérelmet terjeszt elő. Ellentétes korlátozó jogszabályok a jelen rendelet alkalmazásában figyelembe nem vehető. Ha az érdekelt a hátrányt valamely szakminisztérium felügyelete alá eső munkakörben szenvedte, a kérvény ezen szakminiszterhez, egyébként az igazságügyminiszterhez nyújtandó be. A kérelem tárgyában a miniszter előterjesztése alapján a minisztertanács határoz. 5. §. Nem részesülhet jóvátételben az, aki elítéltetése vagy a jóváteendő hátrányos intézkedés megtörténte után tanúsított antidemokratikus magatartása vagy a jó erkölcsökbe ütköző cselekmény elkövetése által arra érdemtelenné vált.6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Debrecen, 1945. évi február hó 15. napján. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Az ideiglenes nemzeti kormány 295/1945. M. E. számú rendelete a közélelmezés biztosításáról. A Vörös Hadsereg, a honvédség és a polgári lakosság élelmezésének biztosítása érdekében az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. december ,22. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. §• A közellátásügyi miniszter felhatalmazást nyert, hogy : 1. A kenyér- és lisztfejadagokat az országos élelmezési nehézségekre való tekintettel rendeletileg szabályozza és azt módosíthassa. 2. A kenyérgabona fejadagokat csökkentse s ennek alapján a különbözet beszolgáltatását elrendelhesse. 3. A kiőrlési árám szabályozza. 4. A liszt ipari célokra való felhasználását megtilthassa, forgalmát és kiszolgáltatását szabályozza. 5. Az emberi táplálkozásra alkalmas tengeri és árpának, a termelési és állattenyésztési érdekek szem előtt tartása mellett, beszolgáltatását elrendelhesse s azok kiőrlési arányát megállapíthatja. 6. A tésztafélék és sütőipari termékek gyártását, készítését és forgalmát korlátozza, módosítsa, esetleg beszüntesse. 7. A burgonya, hüvelyesek beszolgáltatását, forgalmát szabályozza. 8. A baromfiak, az olajosmagvak s azok termékeinek, továbbá a közélelmezés szempontjából fontos egyéb élelmiszerek, mezőgazdasági termények, termékek és termelvények beszolgáltatását, forgalmát és kiszolgáltatását rendeletileg szabályozza. 9. Végül a közélelmezés biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket, ideértve a közellátási igazgatás szervezetének szabályozását is, valamint az 1—9. §-okban foglaltakat az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabályozza. 2. §• 1. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napi elzárással, valamint 200.—P-ig terjedő pénzbüntetéssel, bábom idején hat hónapig terjedhető elzárással és 8.000 pengő pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a jelen rendeletnek 1. § 1—8. pontjaiban foglalt rendelkezéseit, valamint a közellátási miniszternek az 1. § 1—8. pontjai alapján kiadott rendeleteiben foglalt rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza. 2. Azt a készletet, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni. Az elkobzott készlet értékesítéséből befolyó összeg az államkincstárt illeti. 3. Azt, aki kihágás felderítése körül különös érdemeket szerzett, a közellátásügyi miniszter — kérelemre — a lefolytatott kihágási eljárás során elkobzott készlet értékének 1/5 részéig terjedhető jutalomban részesítheti. 4. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a rendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929. évi XXX. tc. 529. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából a közellátásügyi minisztert kell tekinteni. - 3. §. A jelen rendelet 1945. évi február hó 20. napján lép hatályba. Hatálybalépéséről a korábban kiadott összes rendeleteknek a jelen rendelettel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik. Debrecen, 1945. évi február hó 15-én. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Az ideiglenes nemzeti kormány 302/1945. M. E. számú rendelete a német állampolgárok rendőrhatósági őrizet alá helyezéséről. Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján Moszkvában, 1945. évi január hó 20. napján létrejött fegyverszüneti egyezmény 1/b pont 2. bekezdésének teljesítéseként a német állampolgároknak rendőrhatósági őrizet alá helyezése (internálása) tárgyában a következőket rendeli : 1 §Rendőrhatósági őrizet alá kell helyezni minden az ország területén tartózkodó német állampolgárt, kivéve Németország zsidó nemzetiségű állampolgárait. 2 §• A kormány utasítja a rendőrhatóságokat, hogy a területükön fellelhető német állampolgárokat az 1. §-ban itt kivétellel haladéktalanul vegyék őrizetbe és ellenük az internálási eljárást késedelem nélkül folytassák le. A rendőrhatósági őrizetbevételi (internálási) eljárásra az őrizet alá helyezettek foglalkoztatására a 8.130/1939. M. E., a 760/1939. B. M. és a 4.860/1941. M. E. sz. rendelet intézkedései alkalmazandók. 3. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe Debrecen, 1945. évi február hó 20. napján. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Az ideiglenes nemzeti kormány 303/1945. M. E. számú rendelete a távollevő közalkalmazottak családtagjainak ellátása tárgyában. Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a szolgálati helyükről eltávozott közalkalmazottak ellátatlan családtagjainak ellátása tárgyában a következőket rendeli. 1 §• A szolgálati székhelyéről eltávozott közalkalmazott családtagjainak az eltávozott visszatérése előtt illetményt folyósítani nem lehet, az alábbi kivételektől eltekintve. 2 §• Az eltávozott közalkalmazottat megillető fize- tés 50°/p a, a teljes lakbér és a feleség kivételével az ellátatlan családtagok után járó családi pótlék fizetendő ki annak a feleségnek, aki valószínűsíti, 1. hogy közalkalmazott férje nem önként távozott el szolgálati székhelyéről s nem teljesít szolgálatot német megszállta területen, 2. hogy közalkalmazott férje a katonai szolgálatból megszökött és betegsége vagy a közlekedési nehézségek gátolják szolgálati helyén való jelentkezésben, 3. hogy katonai szolgálatot teljesített férje az Egyesült Nemzetek hadseregének vagy az új magyar nemzeti hadseregnek harc nélkül megadta magát, illetve 1944. október 15. előtt hadifogságba került. 3. §• Nem tarthat illetményre igényt az a feleség, aki közalkalmazott férje eltávozásának, illetve távollétének okát a 2. § értelmében valószínűsíteni nem tudja. Az ilyen közalkalmazottnak egyéb ellátatlan családtagjai (a feleség kivételével) állami segélyben részesülnek. Az állami segély összege minden közalkalmazottra egyaránt a tisztviselőkre megállapított családi pótlék (jelenleg 60.&P) kétszerese tekintet nélkül az eltávozott közalkalmazott hivatali állására. 4. §. Az eltávozás okának a 2. §-ban írt valószínűsítése az eltávozott közalkalmazott hivatalának vezetője előtt történik, akinek elutasító határozata ellen fellebbezésnek van helye az illetékes miniszterhez. 5. §■ A rendelet szerinti illetmény, vagy állami segély számfejtése és utalványozása annak a hivatalvezetőnek a kötelessége, aki egyébként az eltávozott közalkalmazott hivatalának illetményügyeiben eljár. 6. §. A rendelet szerinti illetmény, illetve állami segély az illetményben, illetve állami segélyben részesülőknek az Egyesült Nemzetek hadserege által történt felszabadításának napját követő hó első napjától jár. Ha az illetményben, vagy állami segélyben részesülő az első bekezdésben megjelölt időre már illetményt vett fel közvetlenül, vagy férjén (atyján) át közvetve és ebből az illetményből valóban részt is kapott, az esetben az illetmény, illetve állami segély annak a hónapnak első napjától jár, mely hónapra az eltávozott közalkalmazott családtagja illetményt (nevelési járulékot) nem kapott. 7 §• Az illetményben részesülő, illetve állami segélyben részesülő gondviselője az illetményt számfejtő hivatal vezetője előtt büntetőjogi felelősségére való hivatkozással írásban köteles bejelenteni, hogy nem részesült illetményben attól az időponttól kezdve, mely időpont és a jelen rendelet szerinti illetmény vagy állami segély kiutalását kéri. 8. §. Csalás bűntettéért vonandó felelősségre az, aki rosszhiszeműen illetményt vagy állami segélyt vesz fel a jelen rendelet alapján olyan hónapra, amelyre szólóan férje, illetve gondozója illetményt vett fel és abban részesült. MAGYAR KÖZLÖNY 1945. február 27. kedd , 7. szám.