Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. augusztus-december (188-297. szám)
1946-09-20 / 214. szám
2 6. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, az az ignerőbirtokos, aki a jelen rendeletnek a legmagasabb munka ellenszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza. (2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928 : X. törvénycikk, valamint az ezt módosító 8.960/ 1946. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései az irányadók azzal, hogy a pénzbüntetés legmagasabb mértéke huszonnnégyezer forint. (3) A kihágás elbírálása a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. tc. 59. § (1) bekezdés 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmivelésügyi minisztert kell tekinteni. 7. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1946. évi szeptember hó 3-án. A miniszterelnök helyett: Dr. Bojta Béla s. k. államtitkár. A magyar köztársaság kormányának 10.450/1946.1H. E. számú rendelete az egyes ipari és kereskedelmi vállalatok ellenőrzése tárgyában kibocsátott 4.660/ 1946. M. E. számú rendelet kiegészítéséről. A minisztérium az 1946: XVI tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az egyes ipari és kereskedelmi vállalatok ellenőrzése tárgyában kibocsátott 4.660/1946. M. E. sz. rendeletben (Magyar Közlöny 97. szám) foglalt rendelkezéseket a következőkkel egészíti ki: 1. §. A 4.660/1946* M. E. számú rendelet alapján állami ellenőrként, illetőleg vállalatvezetőként nem rendelhető ki olyan személy, aki az ellenőrzés alá vont vállalatnál mint munkavállaló szolgálati jogviszonyban áll, vagy a jelen rendelet hatálybalépését megelőző három év alatt szolgálati jogviszonyban állott, sem pedig olyan személyt, aki a vállalat igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy a vállalat ügyvezetője. 2. §. (1) A 4.660/1946. M. E. sz. rendelet alapján kirendelt állami ellenőr, illetőleg vállalatvezető megbízatásának tartama alatt, úgyszintén a megbízatása megszűnésétől számított öt év alatt a vállalat szolgálatába nem léphet s a vállalat igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagjául meg nem választható, sem a vállalat ügyvezetőjéül ki nem rendelhető. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom kiterjed az ellenőr (vállalatvezető) házastársára, fel- és lemenő rokonaira és unokatestvérnél közelebbi oldalági rokonaira is. 3. §. Vétséget követ el és hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő a) az az állami ellenőr (vállalatvezető), aki az 1. §-ban meghatározott kizáró körülmény elhallgatásával kirendelését elfogadja ; b) az az állami ellenőr (vállalatvezető), aki a 2. § (1) bekezdésében foglalt tilalom ellenére a vállalat szolgálatába lép, illetőleg igazgatósági vagy felfigyelőbizottsági taggá vagy ügyvezetővé történt megválasztását (kirendelését) elfogadja; c) a vállalat tulajdonosa, illetőleg a vállalat képviseletében intézkedő az a személy, aki a f §-ban foglalt tilalom ellenére szolgálati ogyt létesít, vagy ilyennek létesítésére, illet iőte ag Asági felfigyelőbizottsági tagnak MAGYAR KÖZLÖMY 19-16. szeptember 20. péntek. —~ 214. szám. vagy ügyvezetőnek a 2. § értelmében tilos megválasztására (kirendelésére) a vállalat illetékes szervének javaslatot tesz, 4. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1946. évi augusztus hó 30.fm. A miniszterelnök helyette Dr. Bojta Béla s. k. államtitkár. A magyar köztársaság kormányának 10.760/1846. M. E. számú rendelete a nyári időszámítás megszüntetése tárgyában. A minisztérium az 1946 : XVI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli: 1. §. Az ország területén a jelenleg fennálló nyári időszámítás helyébe 1946. évi október hó 7-én kettő órakor a középeurópai időszámítás lép. Ennek megfelelően 1946. évi október hó 7-én kettő órakor az órákat egy órával hátra kell igazítani; az említett időpontban így egy óra lesz. 2 §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1946. évi szeptember hó 16-án. Nagy Ferenc s. k. miniszterelnök. A földmivelésügyi miniszter 84.154/1946. IV. 3. F. M. számú körrendelete a malmok fokozottabb ellenőrzése tárgyában. Valamennyi vármegyei m. áll. Gazdasági Felügyelőségnek, Székhelyeiken. Szeged és Hódmezővásárhely thj. város .. Gazdasági Felügyelőségének. A malmok üzembentartói által elkövetett szabályellenességek, valamint a gazdák érdekeit sértő eljárások megszüntetése érdekében — a közellátásügyi és a pénzügyminiszter úrral egyetértésben — az alábbiakat rendelem: Utasítom a Felügyelőséget, tegye közzé a gazdasági elöljárók, illetőleg a községi elöljáróság útján, hogy az őröltetők a malmok tulajdonosainak (üzembentartóinak) szabályellenes és jogiakat sértő eljárását a gazdasági elöljárónál, illetőleg a községi elöljáróságnál is bejelenthetik. A gazdasági elöljáró, illetőleg a községi elöljáróság a panaszokat gyűjtse össze és azokat a Felügyelőség kiküldött tagjának kiszállása alkalmával bocsássa rendelkezésére. A Felügyelőség tagjai kiszállásuk során tartsanak panasznapot, amelyen a gazdasági elöljárót, a községi elöljáróságot (polgármestert) a községi nemzeti bizottságot, továbbá az őröltetőket is minél nagyobb számban hallgassák meg. A gazdasági felügyelő helyszíni eljárása során jogosult és köteles a vámmalmok működését abból a szempontból ellenőrizni, hogy megtartja-e a vámőrlés szabályait, tehát a malom tulajdonosa (üzembentartója) kiszolgáltatja-e az őröltetők részére azt a minőségű és mennyiségű őrleményt, amelyet az érvényben lévő jogszabályok előírnak, továbbá, hogy nem számítanak-e fel magasabb őrlési díjat, portást, tisztítási veszteséget, stb. A gazdasági felügyelő eljárásánál a gazdasági elöljáró, vagy a községi elöljáróság egy tagja is köteles jelen lenni. A vámmalmok tulajdonosa (üzembentartója) az ellenőrzés gyakorlása végett eljáró gazdasági felügyelőnek a kért felvilágosítást megadni köteles. A gazdasági felügyelő a jelen rendelet alapján foganatosított ellenőrzés során a közhivatalnokokat megillető büntetőjogi védelemben részesülő közhivataalnoknak tekintendő-A gazdasági felügyelő köteles felek bejelentéseiről, vallomásáról, valamint eljárásának eredményéről készített jegyzőkönyvet haladéktalanul megküldeni a közellátásügyi felügyelőségnek. A közellátásügyi felügyelőség a kézbesített jegyzőkönyvben és egyéb iratokban foglaltak alapján a részére kiadott utasítások szerint az érvényben lévő jogszabályokban előírt eljárást haladéktalanul lefolytatni köteles. A Felügyelőségnek a tárgybeli ügyben tartandó eljárásából felmerülő külön költséges tárcám IV. 3. (mezőgazdasági ipari) ügyosztályának hitele terhére számolandók el. Vonatkozó utiszámlákat érvényesítés és utalványozás végett hozzám terjessze fel. A Felügyelőség eljárásából minden hó 5. napjáig — a jelen körrendeletemre hivatkozással — hozzám jelentést tenni tartozik. Jelentésében tüntesse fel, hogy mikor, melyik községben tartott tárgybeli ügyben eljárást, tüntesse fel továbbá a malom tulajdonosának (üzembentartójának) nevét, az észlelt szabályellenességeket, valamint azt, hogy a jegyzőkönyvét mikor küldte meg az illetékes közellátásügyi felügyelőségnek. Budapest, 1946. évi szeptember hó 17-én. Dobi István s. k. földmivelésügyi miniszter. Az iparügyi miniszter 58.600/1945. Ip. M. számú rendelete a szénbányaüzemekben a szakmánymegállapító bizottságok feladata elvégzésének biztosítása tárgyában, 1. §. A szénbányaüzemekben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó kollektív szerződés értelmében az üzemvezetőből (kiküldöttjéből) és az üzemi bizottság szakmabeli kiküldöttjéből alakított szakmánymegállapító bizottság tagjaira — mint az 1940 : XVIII. tc.-nek a Btk. 461. §-a helyébe lépett 3. §-a alá eső személyekre — az említett törvényszakasz értelmében a hatóság tagját, illetőleg a hatóság közegét megillető büntetőjogi védelem kiterjed. A szakmánymegállapító bizottság tagjai e minőségükben végzett tevékenységükért csak az iparügyi miniszternek felelősek , az üzemi bizottság, vagy a munkavállalók részéről felelősségre nem vonhatók. Ha a szakmánymegállapító bizottság tagja e tisztéből folyó feladatát nem a kollektív szerződésben meghatározott módon és nem az abban lefektetett többtermelési elvek figyelembevételével — legjobb tudása és lelkiismerete szerint — gyakorolja, az iparügyi miniszter intézkedik az illetőnek fegyelmi eljárás alá vonása iránt. A fegyelmi eljárás során a szakmánymegállapító bizottság tagját enyhébb esetekben dorgálással vagy pénzbüntetéssel, súlyosabb kötelességsértés esetében pedig az üzem szolgálatából való elbocsátással lehet büntetni. 2. §. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1946. évi szeptember hó 17-én. Bán Antal s. k. iparügyi miniszter. Az iparügyi miniszter 59.400/1946. Ip. M. számú rendelete az adó- és kincstári részesedésmentes mezőgazdasági üzemanyag forgalmának és felhasználásának szabályozása tárgyában. Az áru- és anyagkészletek termelésének, felhasználásának és forgalmának szabályozásáról szóló 12.100/1945. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 208. szám) 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján— a földművelésügyi és a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem: