Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. augusztus-december (188-297. szám)

1946-09-20 / 214. szám

2­ 6. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, az az ignerőbirtokos, aki a jelen rendeletnek a legmagasabb munka ellenszolgál­tatásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza. (2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928 : X. törvénycikk, valamint az ezt módosító 8.960/ 1946. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései az irányadók azzal, hogy a pénzbüntetés legmagasabb mértéke huszonnnégyezer forint. (3) A kihágás elbírálása a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. tc. 59. § (1) bekezdés 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmivelés­­ügyi minisztert kell tekinteni. 7. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1946. évi szeptember hó 3-án. A miniszterelnök helyett: Dr. Bojta Béla s. k. államtitkár. A magyar köztársaság kormányának 10.450/1946.1H. E. számú rendelete az egyes ipari és kereskedelmi vállalatok ellenőrzése tárgyában kibocsátott 4.660/ 1946. M. E. számú rendelet kiegészíté­séről. A minisztérium az 1946: XVI tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az egyes ipari és kereskedelmi vállalatok ellenőrzése tárgyában kibocsátott 4.660/1946. M. E. sz. rendeletben (Magyar Közlöny 97. szám) foglalt rendelke­zéseket a következőkkel egészíti ki: 1. §. A 4.660/1946* M. E. számú rendelet alapján állami ellenőrként, illetőleg vállalatvezetőként nem rendelhető ki olyan személy, aki az ellen­őrzés alá vont vállalatnál mint munkavállaló szolgálati jogviszonyban áll, vagy a jelen ren­delet hatálybalépését megelőző három év alatt szolgálati jogviszonyban állott, sem pedig olyan személyt, aki a vállalat igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy a vállalat ügyvezetője. 2. §. (1) A 4.660/1946. M. E. sz. rendelet alapján kirendelt állami ellenőr, illetőleg vállalatvezető megbízatásának tartama alatt, úgyszintén a megbízatása megszűnésétől számított öt év alatt a vállalat szolgálatába nem léphet s a vállalat igazgatóságának vagy felügyelőbizott­ságának tagjául meg nem választható, sem a vállalat ügyvezetőjéül ki nem rendelhető. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom ki­terjed az ellenőr (vállalatvezető) házastársára, fel- és lemenő rokonaira és unokatestvérnél közelebbi oldalági rokonaira is. 3. §. Vétséget követ el és hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő a) az az állami ellenőr (vállalatvezető), aki az 1. §-ban meghatározott kizáró körülmény elhallgatásával kirendelését elfogadja ;­­ b) az az állami ellenőr (vállalatvezető), aki a 2. § (1) bekezdésében foglalt tilalom ellenére a vállalat szolgálatába lép, illetőleg igazgató­sági vagy felfigyelőbizottsági taggá vagy ügy­vezetővé történt megválasztását (kirendelését) elfogadja; c) a vállalat tulajdonosa, illetőleg a vállalat képviseletében intézkedő az a személy, aki a f §-ban foglalt tilalom ellenére szolgálati ogyt létesít, vagy ilyennek létesítésére, illet iőte ag Asági f­elfigyelőbizottsági­ tagnak MAGYAR KÖZLÖMY 19-16. szeptember 20. péntek. —~ 214. szám. vagy ügyvezetőnek a 2. § értelmében tilos meg­választására (kirendelésére) a vállalat illetékes szervének javaslatot tesz, 4. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1946. évi augusztus hó 30.fm­. A miniszterelnök helyett­e Dr. Bojta Béla s. k. államtitkár. A magyar köztársaság kormányának 10.760/1846. M. E. számú rendelete a nyári időszámítás megszüntetése tárgyában. A minisztérium az 1946 : XVI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli: 1. §. Az ország területén a jelenleg fennálló nyári időszámítás helyébe 1946. évi október hó 7-én kettő órakor a középeurópai időszámítás lép. Ennek megfelelően 1946. évi október hó 7-én kettő órakor az órákat egy órával hátra kell igazítani; az említett időpontban így egy óra lesz. 2­ §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba. Budapest, 1946. évi szeptember hó 16-án. Nagy Ferenc s. k. miniszterelnök. A földmivelésügyi miniszter 84.154/1946. IV. 3. F. M. számú körrendelete a malmok fokozottabb ellenőrzése tárgyában. Valamennyi vármegyei m. áll. Gazdasági Felügyelőségnek, Székhelyeiken. Szeged és Hódmezővásárhely thj. város .. Gazdasági Felügyelőségének. A malmok üzembentartói által elkövetett­­ szabályellenességek, valamint a gazdák érde­keit sértő eljárások megszüntetése érdekében — a közellátásügyi és a pénzügyminiszter úrral egyetértésben — az alábbiakat rendelem: Utasítom a Felügyelőséget, tegye közzé a gazdasági elöljárók, illetőleg a községi elöl­járóság útján, hogy az őröltetők a malmok tu­lajdonosainak (üzembentartóinak) szabály­­ellenes és jogiakat sértő eljárását a gazdasági elöljárónál, illetőleg a községi elöljáróságnál is bejelenthetik. A gazdasági elöljáró, illetőleg a községi elöl­járóság a panaszokat gyűjtse össze és azokat a Felügyelőség kiküldött tagjának kiszállása al­kalmával bocsássa rendelkezésére. A Felügyelőség tagjai kiszállásuk során tart­sanak panasznapot, amelyen a gazdasági elöl­járót, a községi elöljáróságot (polgármestert) a községi nemzeti bizottságot, továbbá az őröl­­tetőket is minél nagyobb számban hallgassák meg. A gazdasági felügyelő helyszíni eljárása során jogosult és köteles a vámmalmok műkö­dését abból a szempontból ellenőrizni, hogy megtartja-e a vámőrlés szabályait, tehát a ma­lom tulajdonosa (üzembentartója) kiszolgál­­tatja-e az őröltetők részére azt a minőségű és mennyiségű őrleményt, amelyet az érvényben lévő jogszabályok előírnak, továbbá, hogy nem számítanak-e fel magasabb őrlési díjat, por­tást, tisztítási veszteséget, stb. A gazdasági felügyelő eljárásánál a gazda­sági elöljáró, vagy a községi elöljáróság egy tagja is köteles jelen lenni. A vámmalmok tulajdonosa (üzembentar­tója) az ellenőrzés gyakorlása végett eljáró gazdasági felügyelőnek a kért felvilágosítást megadni köteles. A gazdasági felügyelő­ a jelen rendelet alap­ján foganatosított ellenőrzés során a közhiva­talnokokat megillető büntetőjogi védelemben részesülő közhivataalnoknak tekintendő-A gazdasági felügyelő köteles felek bejelen­téseiről, vallomásáról, valamint eljárásának eredményéről készített jegyzőkönyvet haladék­talanul megküldeni a közellátásügyi felügyelő­ségnek. A közellátásügyi felügyelőség a kézbesített jegyzőkönyvben és egyéb­ iratokban foglaltak alapján a részére kiadott utasítások szerint az érvényben lévő jogszabályokban előírt eljárást haladéktalanul lefolytatni köteles. A Felügyelőségnek a tárgybeli ügyben tar­tandó eljárásából felmerülő külön költséges tárcám IV. 3. (mezőgazdasági ipari) ügyosztá­lyának hitele terhére számolandók el. Vonat­kozó utiszámlákat érvényesítés és utalványo­zás végett hozzám terjessze fel. A Felügyelőség eljárásából minden hó 5. napjáig — a jelen körrendeletemre hivatko­zással — hozzám jelentést tenni tartozik. Je­lentésében tüntesse fel, hogy mikor, melyik községben tartott tárgybeli ügyben eljárást, tüntesse fel továbbá a malom tulajdonosának (üzembentartójának) nevét, az észlelt szabály­ellenességeket, valamint azt, hogy a jegyző­könyvét mikor küldte meg az illetékes köz­­ellátásügyi felügyelőségnek. Budapest, 1946. évi szeptember hó 17-én. Dobi István s. k. földmivelésügyi miniszter. Az iparügyi miniszter 58.600/1945. Ip. M. számú rendelete a szénbányaüzemekben a szakmánymegálla­­pító bizottságok feladata elvégzésének bizto­sítása tárgyában, 1. §. A szénbányaüzemekben foglalkoztatott mun­­kavállalókra vonatkozó kollektív szerződés ér­­telmében az üzemvezetőből (kiküldöttjéből) és az üzemi bizottság szakmabeli kiküldöttjéből alakított szakmánymegállapító bizottság tag­jaira — mint az 1940 : XVIII. tc.-nek a Btk. 461. §-a helyébe lépett 3. §-a alá eső szemé­lyekre — az említett törvényszakasz értelmé­ben a hatóság tagját, illetőleg a hatóság köze­gét megillető büntetőjogi védelem kiterjed. A szakmánymegállapító bizottság tagjai e minőségükben végzett tevékenységükért csak az iparügyi miniszternek felelősek , az üzemi bizottság, vagy a munkavállalók részéről fele­lősségre nem vonhatók. Ha a szakmánymegállapító bizottság tagja e tisztéből folyó feladatát nem a kollektív szerző­désben meghatározott módon és nem az abban lefektetett többtermelési elvek figyelembevéte­lével — legjobb tudása és lelkiismerete sze­rint — gyakorolja, az iparügyi miniszter intéz­kedik az illetőnek fegyelmi eljárás alá vonása iránt. A fegyelmi eljárás során a szakmány­megállapító bizottság tagját enyhébb esetekben dorgálással vagy pénzbüntetéssel, súlyosabb kötelességsértés esetében pedig az üzem szol­gálatából való elbocsátással lehet büntetni. 2. §. Jelen rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba. Budapest, 1946. évi szeptember hó 17-én. Bán Antal s. k. iparügyi miniszter. Az iparügyi miniszter 59.400/1946. Ip. M. számú rendelete az adó- és kincstári részesedésmentes mező­­gazdasági üzemanyag forgalmának és fel­használásának szabályozása tárgyában. Az áru- és anyagkészletek termelésének, fel­használásának és forgalmának szabályozásáról szóló 12.100/1945. M. E. számú rendelet (Ma­gyar Közlöny 208. szám) 1. §-ában kapott fel­hatalmazás alapján­­— a földművelésügyi és a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a követ­kezőket rendelem:

Next