Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. augusztus-december (188-297. szám)
1946-09-29 / 222. szám
(4) Szakoktató csak az tehet, akinek az illető művességben (iparban) megfelelő gyakkorlata, mesterlevele és olyan ízlése van, amely képessé teszi őt a szépműves líceum magasabb minőségi célkitűzéseinek megfelelő gyakorlati ismeretek nyújtására. (5) A főfoglalkozású tiszteletdíjas szakoktató legfeljebb 1 évre választható, illetve alkalmaz- ható, hogy az iskola gyakorlati oktatása a gyakorlati élettel szorosabb kapcsolatban álljon és a gyakorlati élet kiválóbb mesterei a haladás követelményeinek megfelelő újabb anyagra, illetve a művességekben való újabb eljárásokra a tanulót eredményesebben oktat- hassák. (6) A főfoglalkozású tiszteletdíjas szakok- sató megbízatása a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével indokolt esetben meg*hosszabbítható. (7) A gyakorlati tanításnak az élettel való szorosabb összekapcsolása érdekében, a mindenkori szükségletnek megfelelő számban a gyakorlati életben kiválóbb eredményeket elért iparosmestereket is lehet óraadó szakoktatói minőségben alkalmazni. 11. §. Szépműves líceumban az illető művesség gyakorlatán és technológiáján (anyag- és gyártásismeret, természettan, vegytan) kívül tanítani kell: rajzot (mértani és szabadkézi rajzot, szakrajzot), magyar nyelvet, egy élő idegen nyelvet, gazdasági és társadalmi ismereteket, hitt és erkölcstant, valamint testnevelést. A tantárgyak tanításában elérendő célt és a szépműves líceum tantervét az 1938 : XIII. te. alapján kiadott líceumi tanítástervben foglaltak figyelembevételével a vallás- és közoktatásügyi miniszter, az ipari szaktárgyak tekintetében az iparügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg. 13. §. (1) A szépműves líceum első osztályába csak az vehető fel, aki az általános iskola nyolcadik (átmenetileg a gimnázium vagy polgári iskola negyedik, illetőleg népiskola nyolcadik osztályát) sikerrel elvégezte. (2) A szépműves líceum első osztályábatörténő felvételt alkalmassági vizsga előzi meg. (3) A szépműves liceum első osztályába felvételre jelentkező tanulónak szakot kell választania. 14. §. (1) A szépműves liceum magasabb osztályába csak az a tanuló léphet, akinek tanulmányi eredményét a megfelelő alsó osztály valamennyi rendes tantárgyából legalább elégségesnek minősítették. (2) Az a tanuló, akinek tanulmányi eredményét a tanév végén egy vagy két közismereti, vagy egy szaktárgyból elégtelennek minősítették, a bizonyítvány keltétől számított két hónap elteltével javítóvizsgálatot tehet. (3) Az a tanuló, akinek tanulmányi eredményét kettőnél több közismereti, vagy egynél több szaktárgyból minősítették elégtelennek, vagy aki a (2) bekezdésben említett javítóvizsgálaton nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. 15. §. (1) A IV. osztály közismereti tárgyaiból tartott osztályvizsgálat sikeres befejezése után a tanulók szakvizsgálaton vesznek részt, amely választott szakok elméleti és gyakorlati ismereteire terjed ki. (2) A szakvizsgálat sikere esetén a tanulónak végbizonyítványt kell adni. (3) A végbizonyítványban fel kell tüntetni az előző osztályok közismereti tárgyaiból nyert végső osztályzatokat is. 16. g. (1) A szépműves líceumban végbizonyítványt nyert tanulót abban a líceumban, amelyben a IV. osztályt elvégezte, kérelmére szépműves líceumi érettségi vizsgálatra kell bocsátani. (2) A szakvizsgálat és az érettségi vizsgálat között legalább két hónapnak kell eltelnie. 17. §• (1) A szépműves líceum szakvizsgálataira, valamint érettségi vizsgálataira a vallás- és közoktatásügyi miniszter küld ki elnököt. (2) A szépműves líceum szakvizsgálataira" az iparügyi miniszter szakközegét kiküldheti. 18. §. A szépműves líceum ipari szaktárgyainak és műhelygyakorlatainak ipari szakszempontból történő felügyelete ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértve intézkedik. ///: Iparművészet Akadémia. 19. §• Az iparművészeti oktatást felsőfokon az 1946/47. iskolai évtől kezdve az „Iparművészet Akadémia" látja el. 20. §. Az Iparművészeti Akadémia a magyar iparművészeti nevelésnek és oktatásnak, valamint az iparművészeti ízlés fejlesztésének a vallás- és közoktatásügyi miniszter főhatósága alatt álló legfelsőbb fokú szerve. Célja, hogy a megfelelő szakmai és általános előképzettséggel, valamint művészi rátermettséggel bíró növendékeit az iparművészet választott ágaiban az önálló alkotáshoz szükséges gyakorlati és elméleti kiművelésben részesítse és őket választott szakjukban művészi fokra emelje. (1) Az Ipariszűvészeti Akadémia hat szakosztályra tagozódik. Ezek a következők: a) belső építő, b) kerámiai, c) grafikai, d) textil, e) vas- és fém, f) ötvösművészeti szakosztály. (2) Az egyes szakosztályok szükség szerint alosztályokra tagolhatók. 22. §. Az Iparművészeti Akadémiának négy évfolyama van. . 23. §. (1) Az Iparművészeti Akadémián az egyes szakosztályoknak megfelelő tanműhelyeket kell szervezni. (2) A tanműhely élén a szakvezető tanár áll. (3) Az Iparművészet Akadémia tanműhelyében a növendékek közreműködésével tanulmányi célból készült termékek értékesíthetők, az így befolyó összegeket a tanműhely forgótőkéjéhez kell csatolni. 24. §. (1) Az Iparművészeti Akadémia élén az igazgató áll. (2) Az igazgatót az Iparművészeti Akadémia tanárai közül a tanári értekezlet indítványára és a Magyar Művészeti Tanács meghallgatásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára az államfő, legfeljebb négyévi időtartamra nevezi ki. 23. §. (1) Az Iparművészeti Akadémián tanár és szakvezető tanár csak az lehet, aki szaktárgyában olyan kiemelkedő eredményeket ért el, amelyek képessé teszik őt az Iparművészeti Akadémia célkitűzéseiben (20. §) foglalt követelmények megvalósítására. (2) A tanárok és szakvezető tanárok kinevezése alkalmával a Magyar Művészeti Tanácsot meg kell hallgatni. (3) Az Iparművészeti Akadémia tanárainak kinevezése és besorolása ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben jár el. 26. §. (1) Az Iparművészeti Akadémián megokolt esetben egyes tárgyak tanítására meghívott tanárhelyettesek is alkalmazhatók. (2) A tanárhelyettesek illetményeinek megállapítása ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben jár el. 27. §. A tanári kar teljes értekezletének javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter egyes tárgyak tanítására vagy gyakorlatának oktatására tiszteletdíjas, vagy óradíjas tanári minőségben az Iparművészeti Akadémia kötelékén kívülálló szakembereket is megbízhat. 28. §. (1) A gyakorlati oktatás eredményességének biztosítása végett a szaktanár előterjesztésére a tanári értekezlet javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter az egyes tanműhelyekben rendes szakoktatókat nevezhet ki, főfoglalkozású tiszteletdíjasokat bízhat meg vagy a gyakorlati életben kiválóbb eredményeket elért iparosmestereket közreműködésre kérhet fel. (2) A kinevezett rendes szakoktató a 2/500/ 1945. M. E. számú rendelet 10. §-ában foglaltak szerint sorolandó be fizetési osztályba. 29. §. (1) A gyakorlati és művészeti oktatással összefüggő kérdések ügyében az igazgató és a tanári értekezlet teljes ülésének javaslattevő szerve a szakvezetői értekezlet. (2) A szakvezetői értekezlet elnöke az iskola igazgatója, tagjai pedig a szakvezető tanárok és a szakosztályhoz beosztott és ott működő szaktanárok. (3) A szakvezetői értekezletre az érdekelt, szakvezető tanár a tanműhely szakoktatóit is meghívhatja. 30. §: Az Iparművészeti Akadémia tanárainak, valamint tisztviselőinek és egyéb személyzetének létszámát a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. 31. §. A 19. § értelmében szükséges szervezési munkálatok irányítására és vezetésére a vallásos közoktatásügyi miniszter miniszteri biztost nevez ki, akinek megbízatása 1946/47. iskolai év végéig terjed. 32. §. A Magyar Művészeti Tanács, valamint az Országos Köznevelési Tanács meghallgatásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter a miniszteri biztossal (32. §) közli azokat az irányelveket, amelyek alapján az Iparművészeti Akadémia szervezeti, felvételi, tanulmányi, tandíjmentességi és fegyelmi, valamint ügyviteli szabályzattervezeteit a tanári kar teljes értekezletén meg kell állapítani és jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fel kell terjeszteni. 33. §. Az Iparművészeti Akadémia szervezeti szabályzatát az államfő, felvételi, tanulmányi, tandíjmentességi és fegyelmi, valamint ügyviteli szabályzatát pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter hagyja jóvá. 34. §. (1) Az Iparművészeti Akadémia igazgatója és szakvezető tanárai a művészi jellegű iparágak (szépművességek) középfokú gyakorlati irányú iskoláiban látogatásokat tehetnek. (2) Az Iparművészeti Akadémia igazgatója és szakvezető tanárai az (1) bekezdés alapján tett, látogatásaikról a vallás- és közoktatásügyi miniszternek jelentést tartoznak tenni. • IV. Záró rendelkezések. 35. §. Az Iparművészeti Iskola szervezeti és ügyrendi szabályzata ügyében kiadott rendelkezések a jelen rendelet hatálybalépésével teljes egészükben hatályukat vesztik. 36. §. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik. Budapest, 1946. évi szeptember hó 9-én. Nagy Ferenc s k. miniszterelnök. 12. §. 21. §. MAGYAR KÖZLÖNY 1946. szeptember 29. vasárnap. — 222. szám.