Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1947. október-december (222-295. szám)

1947-10-01 / 222. szám

2 MAGYAR KÖZLÖNY 1947. október 1 Országos Munkabérmegállapító Bizottság Elnöke, 501/1947. szám. Az Országos Munkabérmegállapító Bizottság elnöke , 8.620/1940. M. E. számú rendelet 5. §-a értelmében közzéteszi a gyáripari kollektiv keretszerződést. Kollektiv keretszerződés, mely egyrészről a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, másrészről a Magyar­­ Szakszervezetek Országos Szövetsége (Szakszervezeti Tanács), mint csúcsérdekképviseletek között a mai napon a követ­kezőkben jött létre : I. Általános rész. 1. E kollektív keretszerződésben lefektetett megálla­podások az ország összes gyáripari és bányaipari szunkáltatóira és azok munkavállalóira kötelező ere­jűek, tekintet nélkül arra, hogy a munkáltató, vagy a munkavállaló tagja-e vagy sem a kollektív szerződé­seket megkötő valamely érdekképviseletnek. 2. A szerződő csúcsérdekképviseletek megállapodnak abban, hogy a gyáripar és a bányaipar egyes szak­máira illetékes munkáltatói egyesületek és a szakszer­vezetek haladéktalanul megkötik a szakmai kollektív szerződést. A szakmai kollektív szerződés e keretszerző­­dés rendelkezéseitől csak akkor térh­et el, ha valamely szakma különleges kérdését rendezi és az eltéréshez alulírott csúcsérdekképviseletek hozzájárulnak. 3. A szerződő csúcsérdekképviseletek megállapodnak abban, hogy a szakmai kollektív szerződések megkötése után a gyáripar és a bányaipar egyes iparágaira illeté­kes munkáltatói egyesületek és a szakszervezetek hala­déktalanul megkötik az iparág kollektív szerződését. Az iparág kollektív szerződése az illető iparágban alkalmazott összes fizikai és a kollektív szerződés ha­tálya alá tartozó szellemi munkavállalókra (tehát az ott foglalkoztatott idegen szakmabeliekre is) joghatá­lyos, azok munka- és m­unka­béri­­ tételeit rendezi. Ren­delkezései e keretszerződéstől csak akkor térhetnek el, ha valamely iparág különleges kérdését rendezi és ezt a szerződést megkötő csúcsérdekképviseletek jóváhagy­ták. A kollektív keret, a szakmai és az iparág, vala­mint üzemi szerződések védelméről a mindenkor érvény­ben levő és idevonatkozó kormányrendeletek intéz­kednek. 4. A szakmai, illetve iparág kollektív szerződés, úgy­szintén az arra vonatkozó módosítások és függelékek érvényességéhez az alulírott csúcsérdekképviseletek együttes, előzetes hozzájárulása szükséges. A hozzá­járulás kérdésében elfoglalt álláspontjukat a szerződő felek a szerződés, valamint a módosítások és függelé­kek beérkezésétől számított 8 napon belül közüik az Országos Munkabérmegállapító Bizottság elnökével.­­ Alulírott szerződő felek a keretszerződés rendel­kezéseit pontosan betartják és gondoskodnak arról, hogy a hozzájuk tartozó érdekeltségek és érdekeltek a keretszerződés, valamint a reájuk érvényes kollektív szerződés rendelkezéseit szigorúan betartsák.­­ E szerződés érvénybe lépése napjától a szerződő felek, úgyszintén a gyáripari, illetve bányaipari szak­mai munkáltató egyesületek és a szakszervezetek között fennálló keret, illetve szakmai (üzemi) kollektív szer­ződések érvényessége megszűnik. Ugyan a naptól hatá­lyukat vesztik a munkáltató és a munkavállaló között esetleg fennálló egyezség olyan intézkedései, amelyek a jelen kollektív keretszerződés rendelkezéseitől eltér­­nek, ilyen egyezség kötése a kollektiv keretszerződés érvényességének tartama alatt tilos. 7. Szerződő felek a termelés zavartalansága érdeké­ben megállapodnak abban, hogy valamely kollektiv szerződésről, függelékről, módosításról aluliról­ szer­ződő felek, illetőleg a kollektiv szerződést kötő felek hivatalos közlést a munkáltató, az üzemek, üzemi bizottságok, bizalmiak, vagy munkavállalók részére csak akkor tehetnek, ha az Országos Munkab­érmegálla­­pító Bizottság elnöke a csúcsérdekképviseletek által hozzájárulásukkal benyújtott szerződés ellen a benyúj­tástól számított 3 napon belül kifogást nem emel. 8. Ha a munkáltató — az illetékes munkáltató egyesü­let véleményezése alapján — vagy a nála alkalmazott munkavállalók többsége az illetékes szakszervezetek véleményezése alapján kéri, az alulírott csúcsérdek­képviseletek előzetes hozzájárulása után az illető üzemre és annak fizikai és a kollektív szerződés ha­tálya alá tartozó szellemi munkavállalóira érvényes üzemi kollektív szerződés köthető. A vállalat vezető­sége és az üzemi bizottság javaslata alapján a válla­latra illetékes iparág munkáltató egyesülete és a szak­szervezetek (szakszervezetek munkaközössége) között létrejött üzemi kollektív szerződés és annak esetleges függeléke érvényességéhez alulírott csúcsérrtékképvise­letek együttes hozzájárulása szükséges. A szerződés fel­ter­jesztése kérdésében a 4. bekezdés rendelkezései alkalmazandók. 9 Az üzemi kollektív szerződés megkötésével a szak­mai, illetőleg iparági kollektív szerződések eltérő ren­delkezései az üzemi kollektív szerződés hatályá­ba tartozó munkavállalókra nem vonatkoznak. II. Munkaidő: A) Általános rendelkezések. 1. A fizikai munkavállalók rendes munkaideje heti 48 óra. 2. A fizikai munkavállalók heti 48 óra munkaideje úgy osztandó be, hogy a rendszerint eltérő is lehet, de a napi 911 órát csak napi 8 órától az illetékes munkáltatói érdekképviselet és az illetékes szakszerve­zet budapesti központja előzetes hozzájárulásával ha­ladhatja meg. A napi munkaidő lehetőleg osztatlan legyen. Az ugyanezen fejezet 4. bek. szerint járó napi 30 perces fizetett étkezési és tisztálkodási szünet ese­tén a munkaidő osztatlannak, ennél hosszabb étkezési és tisztálkodási szünet esetén osztottnak tekintendő. 3. Mind a fizikai, mind a szellemi munkavállalók napi rendes munkaidő beosztását, kezdetének és befeje­zésének időpontját a munkáltató az üzemi bizottsággal (bizalmivá!) és az érdekelt bizalmiak bevonásával együttesen állapítja meg, ugyancsak ők kötelesek meg­állapítani azt, hogy a folyamatos üzemekben a vasár­nap, vagy az azt megelőző nap (ünnepnap vagy az azt megelőző nap), melyik órájától számított 24 órán belül végzett munka tekintendő és díjazandó vasárnapi, ille­tőleg ünnepnapi munkának. 4. A munkavállalót arra a napra (akár munkanap, akár vasárnap, akár ünnepnap), amelyen legalább tény­legesen 8 órát dolgozott (illetőleg a heti 48 órai munka­idő egy napra eső hányadát ledolgozta), 30 perces együttes fizetett étkezési és tisztálkodási idő illeti meg. Ha a hét valamely munkanapján rendszeres munkaidő 8 óránál kevesebb, az esetben a­­ 30 perces együttes fizetett étkezési és tisztálkodási idő erre a napra akkor illeti meg a munkavállalót, ha azon a napon legalább 4 órán át dolgozott. Ezt a 20 percet lehetőleg úgy kell beosztani, hogy az étkezési szünet az aznapi rendes munkaidő felébe, vagy első kétharmada és utolsó harmada közé essék. Miután a 3 műszakban dolgozó munkavállalók 30 perces együttes fizetett étkezési és tisztálkodási ideje nem iktatható be az előző mondat rendelkezései szerint, ők az étke­zést úgy tartoznak elvégezni, hogy azzal a folyamatos termelő munkát ne akadályozzák. 5. A 30 percért járó fizetés alapja a munkavállaló folyó heti bére, illetve túlórapótlék nélküli órakeresete. (JE­B. 4. bek.­ 6. A szellemi munkavállalók munkaideje ugyancsak 48 óra. E munkavállalók heti munkaideje 44­ óra csak

Next