Magyar Közlöny, 1966 (1-83. szám)

1966-12-18 / 77. szám

77. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 1966. december 18. — 695­ 8. §. Az Érdemrend tulajdonosát és házastársát, vala­mint kiskorú gyermekeit évenként egy ízben a dol­gozókra vonatkozó fizetési feltételekkel két hétig tartó kedvezményes üdültetés illeti meg. Az üdül­tetést a SZOT Üdültetési Főigazgatósága az ille­tékes szakszervezeti szervek útján bonyolítja, 9. §. Az illetékes tanácsi és más állami szervek, vál­lalatok segítsék, illetőleg — egyenlő feltételek fennállása esetén — részesítsék előnyben az Ér­demrend tulajdonosát megfelelő munkába helye­zésükben, a lakással kapcsolatos kérelmek intézé­sében, kölcsönök engedélyezésénél. 10. §. (1) Felhatalmazást kap a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, hogy kivétele­sen indokolt esetben az e rendelet 1., 2., 3. §-ában meghatározott összegeken felüli nyugellátást álla­pítson meg. (2) Az e rendelet alapján megállapított, illető­leg felemelt ellátásokat a SZOT Társadalombiz­tosítási Főigazgatósága Nyugdíjfolyósító Igazgató­sága folyósítja. (3) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatály­ba; végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá a SZOT Elnöksége, illetőleg az illetékes miniszterek gon­doskodnak. Kállai Gyula s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 28/1966. (XII. 18.) számú rendelete a nemzeti gondozottakról A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az ország demokratikus átalakulása, a szocialista társadalmi rend építése érdekében kifejtett mun­kásmozgalmi tevékenységük során megrokkant személyeket, illetőleg e tevékenységük során meg­halt személyek hátramaradt hozzátartozóit nem­zeti gondozásban kívánja részesíteni és ennek ér­dekében a következőket rendeli: 1­ §• Nemzeti gondozottként kell ellátásban részesí­teni azokat, akik: a) a Magyar Tanácsköztársaság alatti tevékeny-­­ségük megtorlása következtében, b) a két világháború között, illetőleg a máso­dik világháború időszakában a fasiszta-ellenes te­vékenységük, vagy a nemzeti ellenállási mozga­lomban való aktív részvételük következtében, va­lamint c) az 1956. évi ellenforradalom elleni harcban megrokkantak, továbbá azoknak a személyeknek a hozzátartozóit, akik az említett tevékenységük so­rán mártírhalált haltak. 2. §• Rokkantság címén annak a részére lehet nem­zeti gondozási díjat megállapítani, aki az 1. §-ban meghatározott tevékenysége következtében mun­kaképességét legalább 2/3 részben elvesztette. 3. §. (1) A nemzeti gondozásba vételnél azokat a sze­mélyeket kell a mártírhalált halt, vagy nemzeti gondozottá nyilvánított rokkant személy hozzátar­tozójának tekinteni, akik részére a dolgozók tár­sadalombiztosítási nyugdíjáról szóló szabályok (a továbbiakban: TNy) szerint állandó özvegyi nyug­díj, árvaellátás vagy szülői nyugdíj állapítható meg, azonban az elvált nő és különélő feleség nem tekinthető hozzátartozónak. (2) A TNy-től eltérően a) az özvegyi jogcímen alapuló igény­jogosult­ság megállapításánál az egyéb feltételek fennál­lása esetén nem kell vizsgálni a — feleség életkorát, — a házasságkötés időpontját; b) az élettársi jogcímen alapuló igényjogosult­ság megállapításához szükséges együttélés időtar­tama 1 év; c) az árvát a nemzeti gondozási díj, családi ál­lapotára tekintet nélkül, az önálló keresethez ju­tásáig, legfeljebb a 18. életévének betöltéséig, to­vábbtanulás esetén a tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a 25. életéve betöltéséig illeti meg. 4. §• Megszűnik a nemzeti gondozás, ha az igényjo­­gosult arra érdemtelenné vált. 5. §. (1) A nemzeti gondozási díj összege 1. rokkant részére havi 1400 Ft, 2. házastárs (özvegy, élettárs) részére havi 1000 Ft, 3. félárva részére havi 500 Ft, 4. teljes árva részére havi 1000 Ft, 5. szülők (nagyszülők) részére havi 1000 Ft. (2) Amennyiben a szülői ellátásra több sze­mély jogosult, közöttük a nemzeti gondozási díj összegét meg kell osztani. Megosztás esetén sem lehet egy személy részére 500 forintnál kisebb ösz­­szegű nemzeti gondozási díjat megállapítani.

Next