Magyar Közlöny, 1966 (1-83. szám)
1966-12-18 / 77. szám
77. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 1966. december 18. — 695 8. §. Az Érdemrend tulajdonosát és házastársát, valamint kiskorú gyermekeit évenként egy ízben a dolgozókra vonatkozó fizetési feltételekkel két hétig tartó kedvezményes üdültetés illeti meg. Az üdültetést a SZOT Üdültetési Főigazgatósága az illetékes szakszervezeti szervek útján bonyolítja, 9. §. Az illetékes tanácsi és más állami szervek, vállalatok segítsék, illetőleg — egyenlő feltételek fennállása esetén — részesítsék előnyben az Érdemrend tulajdonosát megfelelő munkába helyezésükben, a lakással kapcsolatos kérelmek intézésében, kölcsönök engedélyezésénél. 10. §. (1) Felhatalmazást kap a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, hogy kivételesen indokolt esetben az e rendelet 1., 2., 3. §-ában meghatározott összegeken felüli nyugellátást állapítson meg. (2) Az e rendelet alapján megállapított, illetőleg felemelt ellátásokat a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja. (3) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá a SZOT Elnöksége, illetőleg az illetékes miniszterek gondoskodnak. Kállai Gyula s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 28/1966. (XII. 18.) számú rendelete a nemzeti gondozottakról A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az ország demokratikus átalakulása, a szocialista társadalmi rend építése érdekében kifejtett munkásmozgalmi tevékenységük során megrokkant személyeket, illetőleg e tevékenységük során meghalt személyek hátramaradt hozzátartozóit nemzeti gondozásban kívánja részesíteni és ennek érdekében a következőket rendeli: 1 §• Nemzeti gondozottként kell ellátásban részesíteni azokat, akik: a) a Magyar Tanácsköztársaság alatti tevékeny-ségük megtorlása következtében, b) a két világháború között, illetőleg a második világháború időszakában a fasiszta-ellenes tevékenységük, vagy a nemzeti ellenállási mozgalomban való aktív részvételük következtében, valamint c) az 1956. évi ellenforradalom elleni harcban megrokkantak, továbbá azoknak a személyeknek a hozzátartozóit, akik az említett tevékenységük során mártírhalált haltak. 2. §• Rokkantság címén annak a részére lehet nemzeti gondozási díjat megállapítani, aki az 1. §-ban meghatározott tevékenysége következtében munkaképességét legalább 2/3 részben elvesztette. 3. §. (1) A nemzeti gondozásba vételnél azokat a személyeket kell a mártírhalált halt, vagy nemzeti gondozottá nyilvánított rokkant személy hozzátartozójának tekinteni, akik részére a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló szabályok (a továbbiakban: TNy) szerint állandó özvegyi nyugdíj, árvaellátás vagy szülői nyugdíj állapítható meg, azonban az elvált nő és különélő feleség nem tekinthető hozzátartozónak. (2) A TNy-től eltérően a) az özvegyi jogcímen alapuló igényjogosultság megállapításánál az egyéb feltételek fennállása esetén nem kell vizsgálni a — feleség életkorát, — a házasságkötés időpontját; b) az élettársi jogcímen alapuló igényjogosultság megállapításához szükséges együttélés időtartama 1 év; c) az árvát a nemzeti gondozási díj, családi állapotára tekintet nélkül, az önálló keresethez jutásáig, legfeljebb a 18. életévének betöltéséig, továbbtanulás esetén a tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a 25. életéve betöltéséig illeti meg. 4. §• Megszűnik a nemzeti gondozás, ha az igényjogosult arra érdemtelenné vált. 5. §. (1) A nemzeti gondozási díj összege 1. rokkant részére havi 1400 Ft, 2. házastárs (özvegy, élettárs) részére havi 1000 Ft, 3. félárva részére havi 500 Ft, 4. teljes árva részére havi 1000 Ft, 5. szülők (nagyszülők) részére havi 1000 Ft. (2) Amennyiben a szülői ellátásra több személy jogosult, közöttük a nemzeti gondozási díj összegét meg kell osztani. Megosztás esetén sem lehet egy személy részére 500 forintnál kisebb öszszegű nemzeti gondozási díjat megállapítani.