Magyar Krónika, 2018. január-június (5. évfolyam, 1-6. szám)
2018-02-01 / 2. szám
Fotó: Vogt Gergely állandó helye van. Engem az éltet, hogy tudom: rajzaimat sokan várják, rengetegen gyűjtik is. Az Al Mada az egyik legnagyobb példányszámú ellenzéki lap Irakban. Politikailag nagyjából balközépen áll, igaz, ez arrafelé mást jelent, mint Európában. Kurdbarát, világias iszlám lapról van szó. Persze már a lap politikai pozicionálásánál kiderül, hogy az iraki belpolitikai helyzetet kívülálló nem képes megérteni; vannak a társadalomnak különböző nagy vallási (síita, szunnita, keresztény, yazidi) és etnikai (arab, kurd, türkmén, örmény) csoportjai, amelyek közös halmazokat is alkotnak, és részben ellenségeskednek vagy éppen szövetkeznek egymással. Vannak törvényen kívüli milíciák, amelyek gond nélkül követnek el politikai gyilkosságokat a maguk akaratából vagy megrendelésre. Vannak korrupt politikusok, akik rokonságukkal és üzletfeleikkel dollármilliárdokat síbolnak el büntetlenül, miközben a térség a nagyhatalmak játszótere. A síita Irán befolyása egyre fokozódik, Törökország, Szaúd-Arábia, az USA és Oroszország szerepe pedig követhetetlen. És akkor még nem szóltunk a független államiságra törekvő negyvenmillió kurdról, akik jelenleg négy országban élnek egymástól elszakítva. Vagy említhetjük a Szaddám utáni „demokratikus” Irakban elnyomott szunnitákat, akik nem véletlenül álltak tömegesen az Iszlám Állam zászlaja alá. Az sem véletlen, hogy 2013-ban a terrorszervezet ölébe hullott az ország egyharmada és az új amerikai hadfelszerelés legjava. Miközben Besszám Faradzs így elemzi a politikai helyzetet, szemei indulat és szenvedély szikráit szórják. Érezhetően mély fájdalom munkál benne, a számkivetett hazafiak fájdalma, amit meg lehet érteni: a világ legősibb civilizációjáról beszél, a Tigris és Eufrátesz közti „termékeny félholdról”, ahol Krisztus előtt tizennyolc évszázaddal már jól szervezett állam és öntözéses mezőgazdaság volt. E vidéket most, a 21. században a vallási és etnikai gyűlölet, a politikusi bűnözés, árulás és a nagyhatalmi érdekek közötti őrlődés pusztítja. Besszám 1943-ban bagdadi kaldeus keresztény családban látott napvilágot. Fiatalon újságíró és karikaturista lett különféle közéleti lapoknál és gyerekmagazinnál. Rajzfilmet is készített, amellyel díjat nyert egy filmfesztiválon. Képzőművészeti főiskolára politikai okból nem vették fel, de 1974-ben kapott egy ösztöndíjat a Budapesten működő Nemzetközi Újságíró-iskolába, itt ismerkedett Zsuzsával, a feleségével. Megkérte a kezét, de a Szaddám-rezsim nem ál-