Vid József szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 29. évfolyam (Budapest, 1942)
Számok listája - 1. szám
A jU[ » r^iilllira'* előfizetési ára egész évre 12 P, negyedévre 3 P, egyes szám ára 50 fillér. — Külföldre a portókülönbözet fil l&gy&r rVUILUTd hozzászámítandó. — Csekkszám 33,107. — Kéziratokat nem őrzünk meg s csak a portó mellékelése esetén küldünk vissza. — Levelekre csak válaszbélyeg ellenében válaszolunk. — Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VIII., Horánszky utca 20. Telefon: 1-312-05. Könyvek Cholnoky Jenő: Erdélyi képek. Franklin-Társulat, Erdélyt sokan most fedezik fel. Cholnoky már régen hirdette természeti, történeti és művészi mesébe illő szépségeit. Már kolozsvári egyetemi tanár korában zseniális megfigyelő készséggel és fáradhatatlan szorgalommal vizsgálgatta Erdély kincseket rejtő földjét. Kutatásainak tudományos eredményei előtt tisztelettel hajlik meg az egész ország. Senki sem ismeri jobban Erdélyt éstalán senki sem szereti jobban! Szívével és eszével százszor és százszor síkra szállt a mi Erdélyünkért. A napnál világosabban bebizonyította, hogy egyedül nekünk van jogunk Erdélyhez. A románok úgynevezett „történelmi jogai" ravaszul kitalált gonosz mesék a hozzá nem értők félrevezetésére. Cholnoky kalapácsütései alatt a hazug dákó-román elmélet porrá omlik össze. Valósággal elemi erővel érezzük ezt például akkor, amikor Szármizegetházáról, a dákok egykori fővárosáról beszél az ő közvetlen, ízes nyelvén. Cholnoky nemcsak a románok, hanem a szászok mesterkedéseiről is le-lerántja a leplet. Magyar érzésében feltétlenül megerősödik az, aki Cholnokyt választja Erdélyben útikalauznak. Jobb és tudósabb vezetőt úgysem találhat! Cholnokyval élvezettel haladunk át a Királyhágón. Sok mindent észreveszünk, ha az ő szemével nézünk szét Kolozsvárott, ha vele megyünk a Tordai-hasadékba és Vajdahunyad vidékére. Meg tudja eleveníteni a Déli-Kárpátok és Brassó környékének felejthetetlen szépségeit. Azután felvisz a Szent Anna-tó felséges magányába, majd lehoz a Mezőségnek ma sokszor sivár tájaira, hogy ott fellebbentse a múltnak műveltséget és fejlett gazdasági életet takaró fátyolát. Végül a Horthy-csúcsra kapaszkodunk fel vele és ott komoly leckét kapunk az igazi hazafiságról, Cholnoky nem dicsér mindig. Gyakran rámutat hibáinkra és lépten-nyomon figyelmeztet arra, hogy még sok feladatot kell megoldanunk. — A könyvnek, sajnos, hibái is vannak. Kevesebb geológiai tudomány többet használt volna. Egy kis kémiai tévedésre is kénytelen vagyok rámutatni. A Torjai Büdös-barlang kivirágzott kénjéről így ír: ,,A kénhidrogénium a belső nyomás alól felszabadulva, kéndioxiddá oxidálódik a barlangban s egy kén-atom ilyenkor minden molekulából kiszabadul s kirakódik, „kivirágzik" a barlang falán." (136. o.) A folyamat nem ilyen egyszerű. A kénhidrogén vízzé és kéndioxiddá oxidálódik. A keletkezett kéndioxid azután a kénhidrogént vízzé és kénné bontja széjjel. Egyébként a levegő oxigénje is elbontja a kénhidrogént; ekkor is víz és kén válik ki. Ez azonban olyan kis tévedés, hogy csak a pontosság kedvéért említettem meg. — Cholnoky Erdélyi képek című könyve gyönyörködtet és tanít mindenkit, aki szereti Erdélyt. Erdélyt pedig mindenkinek szeretnie kell! Honti Jenő F. L. Neher: Röntgen regényes élete. Renaissance kiadása. A könyvtermelés szinte visszaélésszerűen tűzi tollhegyre a nagy emberek életét. Az ilyen regényes életrajzokban olykor jó regényt kapunk kevés valósággal, más esetben pedig való adatok tömegét kevés művészi készséggel. F. L. Neher regénye az utóbbi csoportba tartozik. Kevés tudós van, akinek élete olyan drámai és jelleme olyan rendkívüli, mint Röntgené. Nem volt orvos, felfedezése mégis a betegek áldásává vált; az érettségin elbuktatták, mégis az elsők közé került, akit Nobel-díjjal tüntettek ki; magas kitüntetéseket utasított vissza csak azért, hogy tovább dolgozhassék. Mindezek azonban F. L. Neher könyvében ellaposodnak, elszürkülnek. Még a Röntgenről elnevezett titokzatos sugarak felfedezésének páratlan feszültségű körülményei sem tudnak e műben élménnyé sűrűsödni. E helyett a könyv tele van kitűnő és alapos tudománytörténeti adatokkal, amelyek feladata a korkép érzékeltetése volna. Teljesen téves Röntgen feleségének beállítása, akinek életéről és szerepéről férje levelei egészen más és igen kedvező képet adtak. Hermán János Erdély öröksége. (Erdélyi emlékírók Erdélyről.) I. Tündérország. 1541—1571. Franklin-Társulat kiadása. Budapest. A könyv a 16. század memoire irodalmának jelentősebb alkotásaiból főleg Erdélyt érintő részleteket tartalmaz: Oláh Miklós, Verancsics Antal, Heltai Gáspár, Mindszenthy Gábor, Forgách Ferenc, Borsos Sebestyén, Nagy Szabó Ferenc, Bánffy Gergely és Szántó (Arator) István írásaiból. Az emlékirat-részletek igen érdekes és értékes bepillantást engednek a 15. és 16. század „erdélyi szellemébe". Ez ma annál is inkább izgatóbban időszerű, mert ma nagyon sokat hallunk és olvasunk az „erdélyi szellemről", olyan megállapításokat és leszögezéseket, amelyek (legalább is nekünk, csíki székelyeknek) kissé idegenül hangzanak. A könyv bevezetésében Ravasz László is az erdélyi szellemről elmélkedik, kissé költőien bombasztikus megállapításaiban. Megállapításai — bármennyire szellemesek is — de magukon viselik a protestáns prizma minden jellegét. A katolikus erdélyi szem az erdélyi szellemet e két szóban látja: hit és harc. A hit és annak harca a katolikum mellett és ellene; létharc a sovány földeken; nemzeti harc a magyar életért. Amíg katolikus volt Erdély és Szelleme, addig nem ismertük a hit harcát, sokkal többet tudtunk tehát létharcunk és nemzeti küzdelmeink erőibe ömleszteni; a hit — lényegének megfelelően — engedelmes odaigazodás és a szerint való élet volt. A szemelvényeknek van azonban még egy másik tanítása is: a reformáció nyomán beállott felekezeti hitszakadás súlyosan összetörte az erdélyi magyar egységet is. Dr. Búzás Gerő P. Tréfán Leonárd: A mi falunk. Kiadó: Kolozsvár, Báthory u. 7. Arad.— P. Ez a könyv egy darab erdélyi világ, a Nyárád-menti élet, egyszerű emberek, kis dolgok hullámzó egymásutánja, ünnepek és munkás hétköznapok, élet és halál ölelkezése. Nem novellák és rajzok sorozata, nem is csak színes életszív és lélek. Jó ízek és mezei illatok szállnak belőle felénk gazdagon és egyszerűen, amilyen a székely nép élete. Örömök és fájások, kis ravaszkodások és nagy emberi jóság borulnak le Isten előtt minden részletében, hogy megoldást nyerjen a sok kis kérdés, ami a falu életében naggyá tornyosul. A szerző nemcsak fest emberi sorsokat és poétikus környezetet, hanem nevel és tanít is. Vasárnapi könyvnek szánta írását, hogy a hívő székelység el ne feledkezzék a földi küszködésben a másik életről s annak középpontjáról: Istenről. Népe életének tükre ez a könyv, amelyben megláthatja önmagát, életét és lelkét, amely több, mint a föld, amellyel harcol, több, mint az élet, amelynek robotosa. Ha irodalmi szempontból alig lehet is ezt a munkát valamilyen műfajhoz sorolni, mégis költészet és meleg élet. Nagyszívű pap és költő írta, hogy népének ajándékot adjon: Istent, erkölcsi egészséget és egyszerű szépségek harmatát. Vitnyédi N. István Pakocs Károly: Különös emberek. Novellák, A szerző, a katolikus irodalom régi és tekintélyes munkája, hét történetet mond el ebben a kis könyvben különös emberekről. Sokszor elhagyja a valóság talaját, hogy a mese és a legenda világába lendüljön s ott keresse az emberi jóságot, amiből a földön olyan kevés van. Esett, szomorú, szegény emberek az alakjai, de él és vergődik mind, küszködik és nyújtózkodik a magasságok felé, hogy meggyötört szíve megpihenhessen. Az emberi szív megmutatása, a nagy szenvedések és kis szomorúságok festése igazi művészet minden írásában. De legnagyobb érdeme, hogy a földi síkról a természetfölötti valóságokba tudja áttenni a problémáit s ott keresi a megoldást is. Stílusa színes és jól folyó. Egyik-másik története a szó nemes és klasszikus értelmében vett novella. A könyv nyeresége a katolikus szépprózának. Vitnyédi N. István Kertész Róbert: Az anyák megmentője. Franklin-Társulat. Semmelweis neve ma világfogalom. Emberfeletti küzdelme az anyák megmentéséért és sorstragédiája már nem is egy hazai és külföldi írót ihletett meg. Szerzőnk nem követi a ma divatos életrajzirodalom szabványait. Nem akar mindenáron regényt írni és nem törekszik a valóságot költészettel elegyíteni. Eredeti kutatásait felhasználva szigorú tárgyi alapossággal és nem kevés írói készséggel mondja el azt az utat, amelyen Semmelweis a gyermekágyi láz okát felfedezte és leküzdötte. Megelevenedik előttünk az a tragikus küzdelem, amit később a megismert igazság érdekében a tudatlansággal és közönnyel vívott s amelyben meg nem értve elbukott. Kitűnő képet kapunk a forradalmi idők bécsi és az elnyomatás pesti kor(Folytatás az utolsó lapon.) 2