Magyar Kurir, 1788. január-június (2. évfolyam, 2-51. szám)

1788-01-19 / 6. szám

ír­ tem­ öszve. Mert ha így nem teszü­nk e­gymással, sok hasznos írások hirtelen­ el­veszhetnek, hazánk’ kárával. 4. Kértek némelyek Erdélyi Dicetalis Articulusokat (melyek t. i. Erdélynek M. Országtól lett el­szakadásától fogva költenek.) , igyekezem íratni , minthogy nálam jól le­irva, némelyekig originalibus­ is, mások nyomtatás­­ban­ is találtatnak. Ezek pedig oly dolgok, melyek nél­kül Erdélynek Historiáját nem lehet jól tudni. Imé mely bövön és könnyen Ígérek! Ez utolsókat kiváltképen oda, az honnan nékem­ is ígérték Felső M. Országról, Bru­tus' Manuscriptumot. Hogy eddig nem szolgálhattam,mentségem van azoknál,­a’kik tudják , hogy 1784-dikbéli Sz. Mihály Havának 4-dik napján a’ szerentsétlen tűz el­rontván en­­gemet, ’s az után újj Ház építéshez kezdvén a’ Közép- Ajtai Ekklélia (melyben a I. esztendeig viseltem a’ Papi Hivatalt) , minden könyveim és írásaim Öszre hányva ’s ládákba rakva állattanak szintén mostanig; mely miatt igen bajosan lehetett valamit munkálódnora. A’ köze­lebb múlt nyáron és Öszön pedig Udvarhelyre költöz­vén által, ismét nem nyúlhattam könyveimhez. De már ezután nyúlhatok, és jó Uraim parantsolatjokra munkálodni igyekezem, ha szintén s­enki nem kötele­­zett­ is engemet jutalommal. Azért 6. Ha kik engemet e­zután akarnak Leveleikkel meg­szóllitani, az Erdélyi Parks-útat így alkalmaztas­sák a’ Levél borítékján : per Hermanstadt, Scflaes­­burg , a­ Sz. Udvarhely, mert Brassó felöl már igen későre vehetném. 7. Rágalmazást szenvedtem némelyektől, az Er­délyi Calendarium Majus Titulare, végéhez az Esz­­tendő elején ragasztott Elendiusért, mely elé adja : Ne­

Next