Magyar Kurir, 1789. február-július (3. évfolyam, 12-51. szám)
1789-04-29 / 33. szám
tett Stafétáit nem vólna képes megszámlálnunk; a honnan csak azt ítélhetjük , hogy ezen emlékezetes 1789-dik esztendőnek közelget azon Punctuma, melyben a’ sok figyelemre méltó terhes környűlállások *— a’ kiknek szemeiket örökös setéttséggel be nem fogják, bizonyosott jobban kinyitják —az a ’punk*tum az időnek — mellyben némely Udvaraknak Politikája az idegen műhelyekben már rég készült ujj köntössébe felöltöztettetik; az országokat ábrázló mappák változni fognak — az a’ punktum — melyben a’ maga magával békételen Europa Kisasszonytól táncra szállittatott Mars fiai a’ magok rettentő múlattságokhoz kezdvén , ki-ki mit főzet légyen a’ bé fedett fazékba ezeknek számokra , kitalálodik. Már is ugyan kezdik ezen Török borral borfakt eledeleket kóstalgatni; de az élesebben látób.’ értelme szerint Májusnak vége lészen az a’ Szakáts, ki az első tál ételt ki fogja tálalni, a’ midőn a’ Svednek a’ Bánnal való fegyver - nyugvásoknak ideje el telvén , a’ tálaló kalánt már rég kezekben tartó Anglus, Prusztzus, Lengyel és Hollándus Szakátsok is — minden más appróbb és nagyobb Rúpiákkal edgyütt a’ magok fözteket nyilván kifogják tálalni. — Köszönöm az ilyen vendégséget! hót örökösön elvész az appetitus! — Azonban lássák , mik az ezen asztal felett szolgáló Környűlállások ? Béts, — A’ Felséges Tsászár — — közt litt a’ maga gyógyulásához , és már nyavalyája annyira szentnek lenni mondatik , hogy az ágyból felkölt, és — —pennát forgat kezében, de hogy