Magyar Kurir, 1789. február-július (3. évfolyam, 12-51. szám)

1789-07-04 / 51. szám

yen , Atyai áldással az etét követőit vigasztalta ; m­inden reggeli 3 órakor áldozatját végezi, minden leg­ kissebbel nyársan beszél, szokik a’ Köz nép szi­ve , éit alattomban a’ Kegyess embereknek fel­fuval­­kodása, midőn e’ Kegyes Urának szelidségét, nyá­­jasságát, Kegyes tekintetét, és mélly alázatosságát ébren tekinti. Ó-Kárkén, 1— „Nagy szárazság vala 8-dik Májustól fogva egész 5 ■­ dik Juniusig , de már most szép essök valának néha néha , igen tsekély a’ fa, széna kevés lészen , a’ Tavasziak igen ló­vány­ok. Túl a’ Tiszán Kun Szent M­­ártonyon az Őszi - veték­ meg­ is lehetne kapálni, a’ Tavasziak alig tettzenek ki a’ göröngyük közzül. Sz. Abanyon nagyon mar­tsonások, a’ búzának vékája 24 garas , a’ rosé 20 garas. A’ bornak akója, Ketskeméten 8 for. és Körösön­ is. Kolosvár 25-díA Moly. — „ A’ maga Legelteté­­sének nyájja körül fáradhatatlanul forgatódó hiv Pásztor T. T. Lázár István Ur, Nemes Erdély­­országában az Unitária Religion lévő Ekklésiák Érdemes Superintendense , midőn a’ most szeren­­csésén folytatott Generális­­ Visitác­ió alkalmatos­­ságával az Unitária Ekklésiákat rendre öszve-járná; a­ Felsőbbeknek engedelmekből e’ mi Kolosvári Ne­­mes Kollégiumunk számára fel­állitandó Fundác­ió* ra, a­ mi egymáshoz igen atyafiságos indulattal vi­­seltetett Unitárius Keresztényeink majd példa nélkül adakozzanak.-----Háladással emlegetjük ezek kö­zött

Next