Magyar Kurir, 1789. február-július (3. évfolyam, 12-51. szám)
1789-04-22 / 31. szám
Nemrégiben egy bizonyos helyen igy szóllott : „ Én az én utolsó órámat is Hazámnak és Fejedelmemnek feláldozni kész vagyok; de azt már érzem magában, hogy ha én a’ Táborhoz lemegyek is , onnan igen bajaíson fogok visszajöni. Midőn ezen szomorú környülállásokat látjuk, ugyan ki volna az, ki békességet ne ohojtana? és ne hinné azt , hogy ennek megszerzésében most legnagyobban munkálodnak. — Laxenburgban az ö Felsége nyári múlató Várában készittetnek az alkalmatottságok az ö Felsége számára , és ha jobbotskán találna lenni ide fogná magát kivitettetni. — A’ Császári Királyi Palotákból a’ Vár fokra egy hid készittetik, mellyen az Udvarból egyenessen ki lehessen a’ Bástyákra jöni, és már ez egynéhány napoktól fogva munkában vagyon. Posony. — Ezen hónapnak 15-dikén Gróf Monyorókereki idősbb Erdödi II. János Ur ő Excellentiája, Várasd Várossának, nem különben az úgy nevezett Montis Claudiinak örökös Kapitánnyá , Várasd - Vármegyének örökös Fő-Ispánya, Szent Ipvánnak Nagy Keresztes Vitéze s. t. életének 66-dik esztendejében, egy nyavalyáit hirtelen követő Guttailidsben meghalt. M. Vásárhely. 6-dik Apr. ,, Kedves Kurírom ! Mig emberhez illőbb Tudósitásomat vehetnéd , Levelem olvasásától meg ne retteny ! A’ műlt héten a’ Küküllő - Vármegyei V. Szolga - Bírót Csató Gábor Urat, azt a’ nevezetes múlattságos tréfájú embert, a’ Felesége , ki Czerjek Leány valt , éjszakának idején a’ tselédjeivel megölette, és azután a’ Küsküllő