Magyar Kurir, 1789. július-október (3. évfolyam, 52-84. szám)
1789-07-25 / 56. szám
Elegyes Tudóptdsok. Azt olvasom egy Tudósitó Levélből , hogy a* Törökök azon módon kapott tavalyi Görény szokásokat , melly szerint a’ hatalmokba esett Keresztényeknek fejeket szedik vala-el, azért a’ megigért egy aranyotskáért , már most azzal váltották * fel, hogy a’ kit tsak lehet elfognak elevenen, és nem ölik meg; mivel ez által a’ békességnek idején egy el fogott jó Barát jókat ki cserélvén , az arannyát is megnyerik — vagy ha különben akarnak, egy embert fogoly szolgának mindenkor drágábban eladhatnak. — Minden F. Cs. Királyi Tisztek, kik a’ Boszniai Törökökkel tsatában forgottanak megváltak, hogy ezek vitéz és megrettenthetetlen katonák. Midőn amaz örökké-valóságban lévő Herteg Likhtenstáin Károly Vezér Ur betegen Bécs felé hazatott volna, találkozik vele egy Stáin Sergebéli Hadnagy az úton, ki Németországban sok ideig a’ Verbunkon lévén , már m végre a’ maga Sergéhez a’ Tábor felé siet vala. A’ Hertzeg sokáig múlatá magát vele, és midőn ezen Hadnagy egész kinyílt szivel kérdené a’ Hertzegtöl : ha vallyon a* Törökök érnének-é valamit a’ hadba? azt felelé a* Hertzeg: Ha kegyelmednek az én életemben, vagy halálom után, mely közel van, valaki azt mondja, hogy a’ Török nem jó katona , mondja azt az én Nevemben, hogy ő Hu......... Ma egy hete Pénteken egy Bécsi Nap-számos úgy agyon itta volt magát Borral, hogy az úgy nevezett Sotten Bástyáról le cseppenvén, mindenek azt gondolják volt, hogy meghalt , mivel semmi eleven.