Magyar Kurir, 1790. január-június (4. évfolyam, 1-21. szám)
1790-04-02 / 19. szám
Pilis 20-dik Marczu. — Drága Magyar Kurirom ! — Kevésben voltál hiv, többre bizlak ezuután. A’ minap álmomban látám magamat egy Cupressus erdőben lenni, melynek fetételébb rejtekeiben, nagy bámulással hallottam Bellonát, Marsnak sok ezer fiaival edgyütt keservesen zokogni. Mellynek okát nem elébb, hanem minekutánira fel ébrettem vólna , Szk gyászos rendéiből láthattam által. Mi hát az oka, hogy: Mera fonant, capitur crepitant clangorque Tubarum Luäiflcosquc Jbtios Martia flexa canunt ? Cccfar obit viduata gemat Bellona Marito, Cprde gemens querulo’ traiicit aftra fonó: Mars ftupet, & Doctae titubant fu a membra Minervae Quid moror ? eheu ! Vcc ! JSumina Си nóta jacent Mit hallak ? amottan egy özvegy kesereg, Kristályos szeméböl sűrü gönnye ptreg, Környűle két felöl áll egy roppant sereg, De ez is az bánat Tarjában reptereg. Bellona fir! hirén az Marj halálának ’S elestén az Tábor erős Cédrusának, Melly olly oszlopa volt a’ nagy Armádának* Minémüt tám’ soha már nem nyer magának. A’ környűle lévő feregás azért fir Ennek eldeléröl mivel Szatsvay ir, Meghólt JOSEF Tsászár! Jaj melly kesert! Hír: Melly megédesittse lészenné olyan ir !