Magyar Kurir, 1790. január-június (4. évfolyam, 1-21. szám)
1790-05-04 / 20. szám
mi se Fejedelmünknek , se másoknak egyébbel, ha* nem szeretettel, és éppen ezzel tartozik a’ Fejedelem is minekünk; és ha ez tökélletesen mind két részről meg lészen , a’ Fejedelem is végbe viszi azt* a’ mi boldogságunkra szolgál. Mi is kötelességünket telyesíteni , semmiképpen el nem mulattyuk, аппак meg nyerésére , hogy a’ Fejedelem és az Haza boldog lészen, várván mindenekben a’ M. Báró Urnak , mint Kormányozónknak Utasitását és ok* tatását. Ezeknek elmondások utánn a’ Tisztek választásához kezdenek a’ N. Vármegye tagjai, mellyel, olly szép illendő rendel, és törvényes módon esni szokott Voxolásokkal vivének végbe; a’ miilyent egy akármelly jól rendelt közönséges társaságba lehet kívánni, itt is a’ más érdemes Vármegyék szép pldatok szerint a’ valóságos érdemet nézték, nem tsik a’ Vallást, a’ mint ez, az alább feljegyzett . Tót Urak neveikből nyilván kitetszik. Már telyes reménységgel vagyunk, hogy ily jó móddal esett Tisztek választása után, a’ mi eddig igen sok nyomorúságot látott és, Vármegyénk meg vigasz talódisk. Meg dicsőité pedig igen deVeZeteSem ezen szép Nemed Gyülést, Vármegyénknek egy ritka kegyes* ség ■ Annya Gróf özvegy Consiliáriusné Kendefi E*lekné Asszony ö Nagysága, a’ ki is egész hat napok alatt minden Nemes és főbb renden lévő Urakat, igen drága készületü Úri asztalánál, igaz Magyari, és ez előtt száz esztendőkre viszsza emlékez* tető adakozósággal kimélletlenül vendéglő. Ugyanis oly hosszu asztalok téríttettek az igen nagy és pompás Dévai Kastély Palotáiba , hogy feljül hatvanon, alók pedig százan is letelepedhettek melléje, és midőn már rakva volnának az asztalok minden drágaságokkal, nem győznek Volt elég vendégek találtatni azoknak betsrésekre, hanem az E* Wang ■ hun hívogatok módgya szerint szinte az utczákra - entelenittetének a’ vedég hivók Ri-nyargal-ei, hogy a’ lang-eit tulkokra, és madarakra ven* - 2 dij-