Magyar Kurir, 1790. január-június (4. évfolyam, 1-21. szám)

1790-05-04 / 20. szám

Csernovics. — Jó Barátom! — Egy közelebb Bétsben költ Felséges rendelés-szerint, Moldovainak minden tollúnk el­­­foglalt részei, az Chotimi Rájá-­ val eggyütt, a’ Bukovinai Törvényes ítélő székhez foglaltatott. — Más Felséges rendelés-szerint tar­toztattak minden hivatalok, a’ Tisztviselőknek ne­veket, életek’ idejét, az ő mivóltokat és fizetések summáját egyenesen az Udvarhoz fel­küldeni. A’ Muszka Ármádia még ki­­ nem mozdult egészszen he­lyéböl, a’ szénának, és vecturának szük volta miatt, ’s a’ t. Közönséges Beszéd, mellyet nagy Méltóságú M. B. Orczy Excellent­iája tartott — midőn B. Pro­­nyai Gábor Urat JI. Gömör Vármegyében Fi­­­li­pányi székébe helyheztette. Tettes. JVs. Státusok ! — A’ fel­­­derült egészsz természetet élesztő napnak gyönyörűségét akkor szokták az emberek leginkább érezni, midőn ez, homályos, komor, és bús napokat követ: az el­­vesztett, és ismét fel­­­találtt Kintset azért betsü­­­­lyük inkább , mert annak betsét a’ nulla nélkül való szű­kölködés meg­­­éreztette velünk; igaz jó ba­rátinkat akkor tsato­lyuk érzékenyebben magunk­hoz, midőn idegenek közt vándorolván, szin-muta­­tástól, ’s hitetlenségtől rémültt szivünket, barátink kebelében ki­­­önthettyük. Illy állapotban, és indu­latban szemlélem én mog a’ N. Vármegyének egy­­ben gyűlt Nemes Rendéit; látom Örömeket, azért­ is életem napjai közt ez mást én a’ leg­­­fényeseb­­bek közzé számlálom, midőn e’ Nemes Megyének Fő - Ispányi­ székében M. lot­oronyai Pronyai Gábor Urat törvényesen be­iktatni nékem alkalmatosságom adatik, mivel Hazánk édes Törvénnyeivel meg­ed­­gyező cselekedetet végzek, mellyel e­ Nemes Ren­dek buzgó óhajtásinak eleget tehetek; két tetemes oka örömömnek. Ne halas­szuk tehát e’ nagy, és örvendetes munkát , mellynek végbe vitelét mind­nyájan o­ly nagyon óhajtjuk ; mert ugyan­is mi lehet egy annyi érdemes Hazafiakból álló Nemes Vár-

Next