Magyar Kurir, 1790. január-június (4. évfolyam, 1-21. szám)

1790-05-04 / 20. szám

Kirá­lyi páltzátoknak, Boznia , Szervia , Horváth­­ország, Dalmátzia, Oláh­ország, Moldova, Galli­­tzia, Lodomeria, ’s a’ t. meg­hódolt, kitsoda szag­t­atta­ le e’ drága gyöngyöket a’ Ti Koronátokról ? Emlékeztek e Szulimánra, a’ kinek a’Ti egyenetlen­­ségtek nyitott útat meg­­­hódolástokra ? A’ belső viszsza­ vonásoknak a’ Mohátsi veszedelem volt 1526- ban következése , ugyan az egymás között Való e­­gyenetlenségtek vitte 4-dik Mahomedet Bétsig, és gyógyulhatatlan s ebeket okozott Néktek 1683-ban, ’s a’ t. Légyetek egy­gyet­ értök, töredelmesek, és ugy munkálódhatjátok a’ Hazának igaz boldogság­­gát. A’ Természetnek ajándéki bőven találtatnak Ti­náltatok, bányák, bor, búza ’s a’­­* — Ték­e­teket Bellona elméteket Minerva mindenekre alkal­matossá tette* Mutassatok nékem egy Tartományt a’ Föld* go­lyóbissán, mellyet a’ Természet bőveb­ben meg­­­ajándékozott volna, mint a’ Tiéteket! Hát ki akadályoztatja még­ is a’ Ti bóldogságto­­kat ? A’ kereskedésre alkalmas Duna fo­lyó vizé­nek , avagy nem a’ Török Tsászár parantsol­ é ? ’s a’ többi? Hos­szason ezen újjság irónak gondolatait nin­­tsen mért ide írjuk: elég az, hogy soha nem vólt­na könnyebb a’ Magyar Nemzetnek mint mélt, a’ maga méltóságát mozdulhatatlan fundamentomra he­lyheztetni. — Most az ideje, hogy meg­erőssit­­tessék i-ször a’ nyelvnek gyakorlása. El­értük azt az idő­pontot, a’ mellyben az a’ Nemzet, mellyé­nek nyelvét egy darab ideig tanulni kéntelenittet­­tünk, su­lause hallattára meg­vallja, hogy ő sokkal kéntelenebbnek lá­tja magát jövendőben a’ Magyar, mint a’ Frant­ia ’s más idegen nyelveknek tanulá­­sára. Sőt bizonyos az­ is, hogy az első a’ Német Fejedelmek között Il­­­dik Leopold, ifjú Hert­egjei­* nek a’ Magyar nyelvet tanitta­tja. ■— Мой az ide* je 2-szor, hogy meg­erössittessék az egy­forma Ma­­gyar ruhának viselete, mely szép dolog lenne, mi­kor akárhol egy mást, azonnal meg­­esmérnék, ki mel-

Next