Magyar Kurir, 1790. január-június (4. évfolyam, 1-21. szám)
1790-05-04 / 20. szám
dám öregségének, és régi, de mindenkor elméjében lévő tapasztalásiból származott, bölcs, és ritka ujjságokkal telyes beszédeinek tsudálására. Országunknak Nagygyai köztülis, sok által menö Méltóságok magokat meg alázták ; és igy a ’ ki meg-érdemtette , hogy ezen egy néhány Poroknak olvasásával , melyek emlékezetére emeltetendö Kövére általam készíttettek, egésztsz Hazánk előtt esmeretes légyen. Itt nyugoszsza ki magát a’ Szelíd, a’ Buzgó , a’ Bolts Szönyi VIRÁG MIHÁLY-nak Nagy Lelke mellől ki -fáradt romlandó Része. Töltött K. Sz. Miklósi hiv Pásztorságában Lattól vett megnyugvásában IX, végig viselt Püspökségében XXXIII, Zsombori Judittal IX gyümölcsű házasságban XXXIII, Őri Fábián Kristinával Pl, kétszeri özvegységben XPI. esztendöket. Meg látván Házának LXX Lelkekris telt szaporodását. Pátriárkái Bujdosásának LXXXIII esztendök után végett vetett MDCCXC-dik eszünk Hav, I. napján.