Magyar Kurir, 1790. január-június (4. évfolyam, 1-21. szám)
1790-05-04 / 20. szám
fegyver Prussziából Debrecenbe hozattathassék észre vehetetlenül : éppen olyan kevésbé lehet által ihatni azt is, hogy miképpen bocsáttathassék, egy ilyen leghamissabb hazugságnak mühelyében koholtatott megbánitó hir Ujjság-levélben, mely meg visgáltatás alá vagyon vettetve, világ eleibe, és a’ melly után ezen hírt más közönséges Levelek is, mint p. o. Minden Európai újságoknak summája , a’ Bétsi Mindennapi level ’s a’ t. közönségesen ki irtanak. A’ cseh és Morvaországi , úgy a’ Gallitziai Sergeinkről egyebet az elébb és hátrább való mozdulatoknál nem’hallunk. — A’ Németországi Fejedelmek leg nagyobb nyughatatlanság ala vágynak rekesztetve. Némellyik a’ Prusszussal szeretné tartani; de még máig is ti nem felejtődött a’ nép között a’z esztetídös háborúban szolgált Pandúroknál; pardont adni nem tudó kegyetlen bajt tízsza. Mások ismét az Austriai Udvar mellé adnák jó szivel magokat, de rettegnek az ezer félű Prusszus Politikától. Legszerencsésebbnek tartva magát az, a melyiknek fekvése olyan , hogy könnyen maradhat egyik részre fém hajlónak , vagy JSeutrdlishnak. A’ Saxoniai Választó Fejedelemről azt mondják , hogy készül házul, meg pedig ha tsak a’ tsupa beszédnek hinni lehet Cseh ország felé, és annyira mondatik Neutrálisának huni , hogy azt fogna egyenesen a’ Prusszus és Austriai Udvarok köztül ellenségének ismerni , a’ mellyik elöbbször a’ Saxoniai földre lépnék.-----Prágából írják, hogy a’ Prusszus és a’ Mi Udvarunk között, olly egyezés vólna munkában, melly szerint ha tsak ugyan ki tanálná magát ütni a’ hadakozás, minden kereskedésre és gazdaságra tartozó helyek, Fabrikák , Fejérittek , Fedők , Nyomtató műhelyek, sőt minden városok és faluk is, mellyekben kereskedők laknak, a’ pusztittás ’saccoltatás ’s több a téli ellenséges nyomorgattatástól megkiméhessenek. Ezt igy a’ leg keresztényebb hadakozás fogba lenni, de vagy reménységünk vagyon, hogy Jeremi sem lészen belőlle egyéb, hanem egy közönséges békesség. hőst Hátsbenádin Májusban 1790.