Magyar Kurir, 1790. január-június (4. évfolyam, 1-21. szám)

1790-05-04 / 20. szám

fegyver Prus­sziából Debrec­enbe hozattathassék ész­­re vehetetlenül : éppen o­lyan kevésbé lehet által ihatni azt­ is, hogy miképpen bocsáttathassék, egy i­lyen leg­­­hamissabb hazugságnak mühe­lyében ko­­holtatott meg­bánitó hir Ujjság-levélben, mely meg visgáltatás alá vagyon vettetve, világ eleibe, és a’ melly után ezen hírt más közönséges Levelek­ is, mint p. o. Minden Európai újságoknak summája , a’ Bétsi Mindennapi level ’s a’ t. közönségesen ki irtanak. A’ c­seh és Morva­­országi , úgy a’ Gallitziai Sergeinkről egyebet az elébb és hátrább való moz­dulatoknál nem’hallunk. — A’ Német­országi Feje­delmek leg nagyobb nyughatatlanság ala vágynak re­­kesztetve. Némellyik a’ Prus­szussal szeretné tarta­ni; de még máig­ is ti nem felejtődött a’ nép kö­­­zött a’­z esztetídös háborúban szolgált Pandúrok­nál; pardont adni nem tudó kegyetlen bajt tízs­za. Mások ismét az Austriai Udvar mellé adnák jó szi­­vel magokat, de rettegnek az ezer félű Prus­szus Politikától. Leg­szerencsésebbnek tartva magát az, a­ melyiknek fekvése o­lyan , hogy könnyen­ marad­hat e­gyik részre fém hajlónak , vagy JSeutrdlis­h­­nak. A’ Saxoniai Választó Fejedelemről azt mond­ják , hogy készül házul, m­eg pedig ha tsak a’ tsu­­pa beszédnek hinni lehet Cseh­ ország­ felé, és annyi­ra mondatik Neutrálisának huni , hogy azt fogna egyenesen a’ Prus­szus és Au­striai Udvarok köztü­l ellenségének ismerni , a’ mellyik elöbbször a’ Saxo­niai földre lépnék.-----Prágából írják, hogy a’ Prus­szus és a­’ Mi Udvarunk között, olly egyezés vólna munkában, melly szerint ha tsak ugyan ki tanálná magát ütni a’ hadakozás, minden kereske­désre és gazdaságra tartozó he­lyek, Fabrikák , Fe­­jérittek , Fedők , Nyomtató műhe­lyek, sőt minden városok és faluk­ is, mellyekben kereskedők lak­nak, a’ pusztittás ’sac­c­oltatás ’s több a­ téli el­lenséges nyomorgattatástól meg­­­kiméhessenek. Ez­t igy a’ leg keresztényebb hadakozás fogba lenni, de v­agy reménységünk vagyon, hogy Jeremi sem lészen belőlle egyéb, hanem egy közönséges békesség. hőst Hátsben­­á­­­din Májusban 1790.

Next