Magyar Kurir, 1790. január-június (4. évfolyam, 1-21. szám)

1790-05-04 / 20. szám

Midőn Marsra készű­lnének NI. Barkó vitézei, a­­zon NI. seregnek Tábori Káplá­nya T. Török Krisz­tof Ur, hathatós sziveket gyúllasztó beszédet mon­­dott, és meg­mutatta nékik, hogy az Isten ditsösz­sége , a’ Felséges Királyunkhoz való kötelesség, az édes Hazához való szeretet, és tulajdon örökös nevek kivá­nyák, hogy valamint eddig, úgy ez után­ is vitézi módon hart­o­lyanak. Két jeles ujjitás történt most nem régiben Ns. Barkó Regemen­tjében: i-sö. A’ Tiszt Urak, kik ez előtt kalapot hordoztak , mert a’ II. Regement Uniformissa­ szerint zöld tsákót, fekete tollal, pa­rádéban pedig kótsag tollal fognak viselni, mind­azért hogy az ellenségtől olly könnyen mind ez e­­lőtt meg­ ne ismertessenek, mind azért hogy a’ Hú-, szárokat nem kalap, hanem Csákó illeti. 2-dik: Mivel a’ köz- katonák, a’ karabinnak, sem ütkör­zetben sem máskor hasznát nem vehették, sőt nagy alkalmatlanságokra volt nekik, azért ezen haszon­­talajt téréstől meg­menekedtek, és tsak az egy pár pistoly marad­ meg nállók , mellyeket munkákon vagy vigyázaton bal oldalokon fogják hordozni máskor pedig a’ szoko­tt he­lyen tartani. Mind a’ két ujju­tását köszönheti a’ II. Reg. elsőben Hertzeg Koburgnak , a’ ki­ is különös szeretettel viseltetik a­ Magyarokhoz , és minthogy a’ nyelvet­ is alkalmasint é­rti, ő és beszélii. 2-szor köszönheti , a’ mostani ujj Regement Komendánsának Obester Qvietovszkinak. Úgy látszik mintha a’ Polla nem akarná ma­gát csak a’ Prus­szt­s oltalomra bizni : minden te­lol jönek a’ hírek , hogy egészsz erővel nyomul Juj-

Next