Magyar Kurir, 1791. július-december (5. évfolyam, 51-103. szám)
1791-07-26 / 58. szám
897 Ez is edgy érzékeny szivtöl készittetett Mika napjára való főhajtás ! Az álom, hogy mákját szememre hintette, Képzelődésemre , Angyalom fejtette, Azt a’ kit Czipria pántlikán rengette, Elmém, lángatégd szivemre metszette, Óh! mikor repdestél, Tok szép Ró’sa-Fának Bokrain , virágos nyílt karma’sinnyának, Be nem hittem Steik’ gyilkos Fátumának; Hogy telled idegen Helyekre zárnának! De ha itt nem, — majd az Elizium Kertek, Mellyek’ keritési Olaj-ágból vertek , Ti, tizen egy betűk, engem meg esmertek, Hogy e’ vólt ám, a’ ti, leg hivebb embernek. Te pedig addig is, töltsed vigórádat, Az Ég , gyöngyözze bé szivárvány pártádat, A’ ízét tsókolgatva fújja pántlikádat Szerentse! meg őrizd Sz. Máriádat. A’ Szebeni Selyem Műhelynek felállitója ,llardit Ur, az Erdélyi Státusoktól minden fizetés nélkül nem csak Hazafitványságot (Indigenatus) nyert, sőt, hogy ezen műhely annál szerencsésebb előmenetellel folyhasson , előre ю ezer forintok is rendeltettek elvégre.— Bár minden idők tudták volna az ilyetén Közönséges Haza hasznát munkálódó Férfiakat becsülni!! — Az Erdélyi Diéta egy néhány hetektől fogva, a’ mint már irtuk vala, két kézt fogott a munkához , és az Ország dolgainak rendbe hozásához. Minden nap ülés vagyon, és délutánii 2 ’13 órakor bomlanak sokszor a’ Gyűlések. Az Ítélő Metter Urak alig győzik a’ munkát. Ugyan ezért már most úgy akarnak , hogy délutána legyenek az Ülések, délelőtt pedig az ítélő Mestereknek adjanak időt a’ munkára. A Jódikban valt az első délutánni Ülés, melyben nevezetes dolgok forgattaпак fenn. Fenn forgott а’ ВpBukkov Hazafitványságra való kívánsága, mellyet addig , mit magát az Ország előtt nagyobban érdemeim, elhalasztanak, mitter pedig, a ki is már B. Bornemissza Leányt