Magyar Kurir, 1791. július-december (5. évfolyam, 51-103. szám)
1791-09-30 / 77. szám
VÍV--.%Хк - V *■- ' " ,Ч^'\ lágoritva, és más nap virrattig tartott a* Bál, melyben 800 személlyek voltának. Alig lehet kiírni azon Örömet, mellyet vettenek a* Tseh Országbéliek közönségesen a’ mostani Koronázásból, és az ő Fejedelmeknek édes Atyai indulatjából. — 17 dikben vala az az Audentia Prágában , a midőn egy arannyal erszényben a Felségének 100 ezer forintokat, (egy Státus obligátiojában) a’ Felséges Királynénak pedig 10 ezer arannyokat alázatoson által adának. — Leg alább is 8 dik Októberig várjuk valad Felségét; de könnyen megeshetik, hogy 20-dikban sem lészen itthon. Azt mondják, hogy a’ F. Királyné rosszúl érzette vólna magát Prágában, és talán a’ vólna meg nem érkezésének oka; de azonban a’ szüntelen való essőzések is okozhatták. Egy Erdélyi Gavallér Budán a’ S. Palatinusnál fordúlván meg , azt kérdi ő Felsége tölle : ne hát hogy végzödik az Urak Diedája ? Nem legszebben beiz a’ Felséges Uram, mert ott szintén oly Vallásbéli vetélkedés volt végre , mint akárhol. Nints mit vessenek hát az Erdélyiek nekünk Magyaroknak a szemünkre, (mond a Palatinus) ha ott, hol örökké nagyobb vólt a’ Türedelem, szinte oly nagy lármát okozott a* Vallás, úgy értjük Budáról, hogy a* Kardinális Ur ő Eminentziája a’ Pesti két ’Sinatot maga asztalához méltoztatta vólna. Ha Nemzetünknek ezen elsőt személlye és foőapja ezt tselekedte, ez egy valóságos gyémánt kő az ő Eminentziája esmeretes Türedelni Koronájában — és jó példát adott ezeknek is a’ Türedelemre. M m m аз Delrt-