Magyar Kurir, 1813. július-december (27. évfolyam, 1-52. szám)
1813-07-02 / 1. szám
a' nyughatatlan Demokraták, az ellenünk való hadakozásnak lármázó prókátorai, az úgy nevezett Patrióták, sahrantzia birodalom’ Amerikai valóságos barátjai, már tsak most is más hangon beszéllenek. A’ ditsekedés és fenyegetődzés, már elenyésztek az ő írásaikból. Az ő tengerpartokon lévő várossaikban félelem uralkodik a’ rettegés és nyughatatlanság mindenfelé elterjedett nállok. Azt forgatják inkább elméjekben, hogy tulajdonaikat bátorságos helyre vihessék, nem azt, hogy a’veszedelemmel szembe szálljanak; ’s ha szintén azzal ketsegtetik is az Országlószéket, hogy őtet minden erejekkel vagyonaikkal, kintseikkel, és vérekkel segíteni készek, tsakugyan még sem tudott az ő Országlószékek mindezek mellett is négy millió font Sterlinget teltök az első hadi esztendőben mint kölcsönt összegyűjteni. Ezek annak a’ hadakozásnak leg első következései, mellyet az Amerikai egyesült Státusok az Anglia ellen való gyűlölségből és irigységből, Frantzia Országnak kedvét keresni kívánván , elkezdettek.“ A’ tsatázó mezőkről. Az alatt, hogy a’ nagyobb ármádák a’ múlt Május végén és Jun. elején, Bautzenen túl Görlitz, Liegnitz, és Breszlau felé továb tovább távoztak hadi munkáikkal, némelly magános Orosz és Pruszszus tsapatok Halberstadtnál és Lipsiánál dolgoztak. Az előre való tudósítások ezen történetekről már jó ideje hogy kijöttek az újságokban, a’ múlt héten pedig a’ környűlállásos tudósítások is meg érkeztek a’ Berlini újságban ugyan ezekről. Ezeket sem hagyhatjuk ki a’ Magy. Kurírból: —„ „Gén. Czernitscheff a’ maga lovasságának egy részével és két ágyúkkal Május 28-dikán Ferebland mellett az Albis vizén által ment vala. Kurírokat fogván el, értésbe esett, hogy Hannovera felől feles számú ágyúk volnának útban a* Frantzia nagy ármáda felé, a’ mellyeket gyalogság kísér, és a’ mellyeknek első tsapatjok Máj. 29-dikén fogna Halberstadtban nyugvó napot tartani, a’ második tsapatja pedig ezen ágyuknak, 4°°0 gyalogoktól kísértetvén. Máj. 30-dikán fogná útját hasonlóképpen erre felé venni. Gén. Czernitscheff azonnal meghatározta, hogy az első tsapatot megtámadja és elfogja, minekelőtte a’ második, melly egy napi járó földel volt hátrább, megérkezhetne. A’ Frantziák nem tudták ugyan bizonyosan az ő közelítését, de úgy látszik, hogy tsakugyan megsajdítottak volt belőlle valamit, minthogy jó készülettel találtattak. Minthogy az ellenség a’ Magdeburgi úton várhatta az Oroszokat, tehát Gén. Czernitscheff ezen útról Hacmnersleben mellett eltérvén , mezei útakon és hegyek megett közelített Halberstadt felé, úgy hogy már tsak egy fertály órányira voltak az ellenség’ állásától, a’ nélkül, hogy ez addig őtet, a’ maga jó vigyázása mellett is meglátta volna. Itt adták az ellenséges strázsák a’ legelső lövést egy Orosz tisztre, a’ ki kémleledés végett küldetett vala előre. E’ történt 30-dikban reggeli stödfél órakor. — „A’ Frantziák igen jó állásba helyheztették vala magokat a’ városon kívül egy térségen. Az ő 14 ágyúikat sorba állították, ezek megett 80 munitziós szekerekből várat tsináltak, a’ mellybe az ő, valami 2000 gyalogokból álló seregek, ha a’ szükrség kívánni találja, béállhassanak, ’s magokat ott védelmezhessék. Hadi líneájok jok szárnyát a’ Braunschrveigi nagy útnak, melly mellett két felől mélly árkok vannak, bal szárnyát pedig egy erdőnek vetették. Ez előtt állott az ő 150 lovasokból álló tsoportjok. Ez a’ hadi línca 300 lépésnyi távolságra állott a’ várostól, mellyet