Magyar Kurir, 1814. január-június (28. évfolyam, 1-51. szám)
1814-04-22 / 32. szám
175 azokat mint telyes tulajdonait Felséges fiának hagyja, a’ ki haladék nélkül Pamai és Fiaczenczai Pincz nevet vészén fel.— „Napoleon még Fontainebleauba van, a’ hol előbbeni szolgáinak kevés száma által lévén körűlverettetve, várja az ő Elba szigete felé való útnak indúlását. Austriai Cs. K. K. M. Lajtinant Báró láoler, Orosz Cs. G. Lajtinant Gróf Schouwaloff, ’s Nagy Britanniái Oberster Lordscburghers fogják őket ezen útjában elkísérni. Az ő útjában, a’ melly Auxerre , Autim , Lyon, és Grenoble nevű városokon által van egyik déli kikötőhely felé vitéztetve , katona kísérő seregek lesznek kirendeltetve. — „A’ Császárné, Ilária Luisia , Orleans városában volt Aprilis H-dik napjáig, a’ hova ezen napon Eszterházy Pál ő hertzegsége megérkezvén , meghívta az ő Cs. Királyi Felsége nevében ő Felségét, hogy vegye útját kiavibourletbe, a hova igen jó egésségben meg is érkezett ő Felsége Aprilis 12-dikén. „Cs. K. külső dolgokra ügyelő Minister Hertzeg Metternich , és a’ Nagy Britanniai Státustitoknok Lord Castlereagh Apr. 10-dikén Parisba megérkeztek. —MD Cs. K. Apostoli Felségét Apr. 15* dikére várták Parisba, a’ hol nagy készületek tétettek fogadtatására. Monsieur (a’ XVIII-dik Lajos testvére, az Artéziai Gróf) a’ Párisi nemzeti testőrzőkkel, ’s az Orosz Császár és Pruszszus Király a Párisban lévő Szövetséges seregekkel fogják fogadni ő Cs. K. Ap. Felségét, ki is a’ St. Menere nevű külső városban a' Horghise Hertzegné (Napoleon egyik húga) kastélyába száll be.“ A’ Napoleon lemondásának Aktája (melyről feljebb emlékeztünk): —„ „Minthogy az öszszeszövetkezett Hatalmasságok közönségesképpen kihirdettették , hogy Napoleon (Nászár egyedül való oka légyen annak , hogy a’ békesség Európában helyre nem álttathatik , ehez képpest kinyilatkoztatja Napoleon Csiszár, a’ maga letett hitéhez hűséges maradván,hogy ő a’ maga és örökösei nevekben a’ Frantzia és Olaszországi Koronákhoz nem tart számot (azokról lemond), és hogy ő kész Frantzia országnak javáért akármelly személyes áldozatra, még tulajdon életének feláldozására is. Kell a* Fontaineble tűi palotában Aprilis l1-dik napján, Iglí* ben. —„ „Napóleon. „Düpont , a’ Prov. Orsz. Szék Közönséges Titoknokja. Említtetett feljebb röviden Al. Murmontnak Napóleontól való elállása. Ez így történt a’ Monitor szerént: Alkudozásokba elegyedvén ő a’ Szövetségesekkel, H. Schwanzenberg ilyen kezességi írást adottki első tzikkely: Én, a’ Szövetséges seregek’ fő vezére, kezességet vállalok az eránt, hogy mind azok a’ Frantzia seregek, mellyek a’ Senátusnak Apr. 2-dikán kert végzése szerént a’ Napoleon’ zászlóit elhagyják, Normandia felé szabadon, minden bagázsfájokkal, munitziójokkal, sőt egész katonai tisztelettel elmehetnek — 2- dik czikkely: — Ha a’ hadi történetek a’ Napoleon Bonaparte személyét a Szövetségeseknek kezekbe találnák adni, az ő élete és szabadsága, a’ Szövetséges Fejedelmek, ’s a’ Frantzia Országlószék általválasztatandó , ’s bizonyos határok közzé szoríttatva lévő valamelly földön, megintik. Ezen bizonyossá tetetődés után M.Mormont maga Párisban megmaradván, seregei, mellyek 2.000 emberből állottak, egész katona pompával mentek el a’ Szövetséges seregek közt Versana felé. Április 9-dikén észéli 6 órakor levették a’ Vándorág piatzán lévő nagy oszlopról a’ Bonaparte állóképét. Most egy fejér zászlót szúrtak helyébe , de azt mondják , hogy a’ békesség’ álóképét fogják