Magyar Kurir, 1814. január-június (28. évfolyam, 1-51. szám)

1814-06-10 / 46. szám

MAGYAR KURÍR A’ FELSÉGES CSÁSZÁR ÉS A­POSTO­LI KIRÁLY KE­­GYELMES E­FGEDELMÉRŐL . .* ** C ' • * ' A­z Indúlt Bétsből, Pénteken, Junius l6-dik napján, 1814'sok esztendőben. Frantzia Ország. Paris körűl Május 24-dike­n jótskán hullott a’ hó. Parisban sok uttzáknak neveik, mel­­lyeket az új időkben kaptak vala, letöröl­tettek, e­s a* régiek írattattak­­ fel azoknak hellyekbe. A* IV.iparon első felesége Josephina Frantzia volt Császárné­, torokfájást kapván, az orvosoknak minden iparkodássok mel­lett is Május 29-dikén meghalálozott. Kö­­­zönségesen sajnáltatik. Jósága által min­deneknek sziveket megnyerte volt. A’fia Eugénius és a’ leánya , a’ Hollandiai volt Királyné, St. Lenben nyomúltak­­ meg. . Az a’biztosság, melly a’ Frantzia Con­­stitutziót készíti , minden nap ezen dol­gozik. Mint mondják, Május 27-dik nap­ján készen kellett vélle lennie. Jelonsieur már néhány napja , hogy beteg, ’s Május 27-dikén újabban kilelte a’ hideg. A* Senátus meghatározta, hogy 10,000 Frankot adjon azon­ gyűjteményhez, melly­­ből a’ 11­-dik tieinrich álló képét fogják helyre állítani. Azt a’ nevezetesen írásairól esmeretes Staelné nevű asszonyságot, kinek az utób­bi országlás alatt Frantzia országot sietve oda hagynia kellett vala, a’ mostani Udvar nem tsak maga eleibe bébotsátotta, hanem­ nagy kegyességgel is fogadta. Május 27- dikén ugyan ezen aszszonyságot, társasági gyűlés’ alkalmatosságával, Sándor Császár is meglátogatta. A’ Frantzia Institutumnak bizonyos személyekből álló Deputátzióját ő Austriai Cs. K. Felsége magához audientziára mél­­tóztatott botsátani, melynek Elölülője La­­cratelle ilyen beszédet intézett ő Felségé­hez: — M­ire! Ha mi azon napokban, mellyek a’ mi mostani új állapotunkra előttünk utat nyitottak, Felségedet a’ két más Monar­­chák , a’Felséged’ Fels. Szövetségesei mel­lett nem szemléltünk (minthogy ő Felsé­ge későbbre ment Parisba, mint az Orosz és Prusztus Monarchák), annyival mély­­­ben éreztük a’ Felséged jelen-n­em-léted a’ Felséged határozasainak nagy lelkű, - gel’„Európának állandó és közönséges bé­kessége vala a’ Felseged’ áldozattételeinek tárgya : óhajtjuk, hogy az, ezeknek jutalmost is lehessen. A’ mi örvendezéseink mege­lőzték a’békességnek innepeit. Melly szé­pen kelletik hangzani Felséged előtt a’ mi rég óhajtott Királyunk erant való szere­e­­t­ink’ kinyilatkoztatásának, azért, h­ogy ezekben azon szeretetnek kinyilatkoz­­á­­sát *s felt­­álja Felséged, a* m­elly min­d­en Státusaiból eleibe foly Felségednek. — •­­o #A’ Frantzia Institutum’ tagjainak van»

Next