Magyar Kurir, 1814. július-december (28. évfolyam, 1-52. szám)
1814-10-07 / 29. szám
atély Departamentjeinknek terheltetésekre tovább is ott lakhassanak , ahol eddig laktak. Ha a' Frantzia nemzet’ méltósága azt kiválnya, hogy ezen jövevényekhez segedelemmel legyünk , az igazság is fogja bizonyosan kívánni , hogy azok a’ terek , mellyet az e tartatások okoz , az egész országra kiterjesztessék, és hogy ez a’ tárgy egy törvény által határoztassék meg.* — A’ kamara’ tagjainak tettzett a’ Montdieu beszéde, melyre nézve meghatároztatok, hogy a’ tárgy további megfontoltatás alá vétettessék. Német Ország, Sack Prussiai Titkos Statustanátsos Ur, az alsó és közép Rénusi Fő Kormányozó, ilyen Hirdetést tétetett közönségessé Aachenből Sep. 5-dik napján: — „ „Egy nem régen közönségessé lett kis Írásban, melynek czime ez: Jeuropa, a' békességet illető állapotra nézve, a' Rénus' bal partja felén lakó Németekhez szólló írást meghivattatnak a’ Révusi volt Fr. Depirtamenteknek lakosaik, hogy adjanak ők önnön magok egy Constitútziót magoknak, és azt, hogy nékiek ezt tselekedni jussok val , közönséges módon nyilatkoztassák ki a’ Frantzia volt Senátusnak és Törvényhozó Gyűlésnek azon tagjai által, kiket ezek a’ Rénusi Departamentek választottak és küldöttek volt a’ nevezett Frantzia Gyűlésekbe, ’s a’ kik most ezen írásban meghivattatnak, hogy, mint a’ Rénusi nép’ képviselői álljanak öszsze, ’s keressenek Frantzia országban magoknak a’ tanátskozásra egy szabad hellyet. — „Ő szerzője ezen Írásnak, Frankos’irtumi Nagy Hertzegségbéli volt követtségi Tanátsos Lamezan Ur, a ki egy különös elküldözött írás által még a’ Szabad-Kömíves gyülekezeteket is megnyerni iparkodott a’ Kenus’ bal partján , arra , hogy legyenek eszközlői az ő czélzásának, tudni illik, hogy a* Társasági állapot' szabadsága az idegen erőnek jelen való uralkodása alól menekedhessék meg. — „Bár me Ily nagyon iparkodjék is Lamezan Úr megmenteni magát attól, hogy szemére vettethessék az , hogy az igasságos Hatalom ellen való feltámadást prédikálja , még sem érte el azt a’ czéljat, hogy eltitkolhassa, miféle kútfőből merített. Nem a’ Német hazának sőt nem is magának Frantzia országnak a' java vezérletté őtel, mint minden esetben ezt az utolsót lehetne ratám gondolni, hanem tsak az a’ már őszsze vontatott, a’ Németektől és Frantziáktól egyformán gyűlöltetett elnyomás’ systemájához viseltető hajlandóság vette őtet ezekre a’ némettséggel ellenkező, a’ Bénusnak*, lamíd bal úgy job portjára nézve is egyformán veszedelmes tanátslásokra. Mert tsak ebben a’ systemában talal fel ő minden valóságos nagyságot, minden szabad és az előítéletekből egésszen kivetkezett lélek tarsági javával való bátorságos élhetést, ’s a’ tirannusi uralkodás alatt a’ törvényhozói hatalomból való úgy nevezett részesülés segedelmével crespotaságszenvedés helyett ollyan legfőbb pallérozottságot, a’ mely tsak egyedül volt méltó ez életnek minden féle áldozat-tételeire. Jól tudják már a* Réuus’ bal mellyékeinek német gondolkodású lakosai, hogy miben állott légyen, az ő 20 esztendeig való szenvedessek alatt, ez a’ kipallérozott társasági boldogság. — „Azt az alakos (szemfényvesztői) játékot, melly szerént a’ törvényhozásbeli hatalomban való részesülés, Constitútziónak, a’ magát elhitt erő alatt való szenvedés, tulajdon fennállásnak, ’s az idegen Despusta’ ragadozása ’s katonai kiírásbeli hystemája a’ társasági állapot’ szabadságának neveztetik, tsak egy részrehajlásbéli indulatos gyűlölségnek tévelygései közzé lehet számlálni. A’ Rémus bal partjának azok a’ józan gondolkodású lakosai, kiknek a’ századoktól fogva való Historia szemeikbe terjeszti az ő veszedelmes környűlállásaikat, mellyek között ők a’ magok gyenge, sok részekből álló , ’s önnön maganak is oltalomkivántató uralkodás alatt voltak , nem enge.