Magyar Kurir, 1814. július-december (28. évfolyam, 1-52. szám)
1814-10-14 / 31. szám
ő reá mehessen arra, hogy a’ szigetet Frantzia országnak által adja. Európábol érkezett tudósításaink azt imitálják , hogy December fele meg fogják támadni szigetünket, melyhez képpest kihirdettette Országlószékünk, hogy városaink, minden bennek találtató holmivel egyetemben, a’ mit a’ hegyekre kivinni nem lehet, azonnal gyullattassanak meg, mihellyest valahol valami ellenség magát memutatja , a* tu» Ily hirdetés mellé azonközben ez a vigasztaló ígéret van hozzá tetettetve, hogy, mihelyest az ellenség viszsza verettetik, és a’ rend a’ mi finantziánkban helyre áll, minden kárvallásainkért elégtételt fogunk kapni, és minden adósságkivánásaink kifizettetnek. — „Azok a’ készületek, mellyek nállunk az égetés és pusztítás végett már előre tétettelek, reszketésre indittyák az embert. A’ fegyveres házak tele vannak szövétnekekkel (fáklyákkal), ’s ha valaki olyan bátor, hogy azt meri kérdezni, hogy megéeygyezik-e’ az e’féle a’ politikával? azt felelik néki, hogy ha Moskauban piegegygyezett, miért ne egygyezne meg Sz. Domingo szigetén. És én megvallom, hogy úgy ítélek, hogy ezen okoskodásnak semmit nem lehet ellenébe tenni. A’ mi engemet illet , úgy fogom elintézni környűlállásaimat, hogy ne legyek szemlélője azoknak a szomorú történeteknek, mellyek ezen szigetet fenyegetik. Pethion és Christophe kiállíthatnak a’ síkra 60 ezer fegyveres embert, ’s az ő katonáik a’ viszontagságoknak néki törődtek, ’s a’ veszedelmekkel esmeretesek. Már olyan bizottságait múlatták a’ bátorságnak, mellyek az Európai Jég deresabb seregeknek betsületére szolgálnának. A’ hegyeken már megrakattattak a’ keményebb állások eleséggel és munitzióval. „Ez ma a’ valóságos állapotja Haiti szigetének, ’s ezek azok a’ pusztításra czélzó készületek, mellyek itt ebben a’ szempillantatban egy, jó Cselekedetekkel tündöklő és megvilágosodott gondolkodású embernek kormányozása alatt teleltetnek. Az ide való születésű lakosok’ számát lehet tenni 320.éve-re. Ennyi emberek’ semmivé tétettetésének meggondolása éppen olly kevéssé egygyez meg az emberi barátságos indúlattal, mint a* milyen nehéz lehetne a’ végrehajtatása. Néhány hónapok meg fogják határ°*ni, hogy valyoe a’Napnyúgoti fél földgolyóbisnak legszebb Artotománya egy kietlen pusztává fog-e’ válni, vagy pedig egy virágzó Státussá teszen.“ 1émet Ország. Austriai Császár 6 Feliedének neve napját nagy pompával innepelték a* Ménusi Frankó furtumban Oktober 4 dik napján. Eütve fényesen megvilágositották kívül belől a’ theátrumot, ’s a’ játék előtt nagy buzgósággal énekelte a* jádzó társaság ’s muzsikai kar után az egész néző sereg a’ népnek ezen kedves énekét. Gott erhalte Franz den Kaiser (Isten tartsd meg Friecz Császárt) Tele szájjal és szívvel kiáltották az élen mindenek, ’s az említett kedves éneket másodszor is el kellett kezdeni a’ jádzó társaságnak. A’ jádzó hellyen egy lángoló oltár ’s e felett a’ lángok közzül felemelkedő fényes nap szemléltetett s a’ napnak közepében pedig ezen betűk szemléltettek ditsősségesen: F. N. Estve önként megvilágosították házaikat a’ lakosok. A' város’ ispotályaiban találtató beteg és sebes katonáknak, főnként egy egy paraszk borte lepényt, és sültet adtak. — A’ H e s s e n-K a s s e li Választó Fejedelem azoknak számokra a’ kik magokat, a’ Német országnak szabadságáért és függetlenségiért viselt utóbbi hadakozásban megkülömböztettek egy új Réthet állitottfel, Vas sisak’ rendjének nevezete alatt. A’ czimer Öntött vasból való, ezüstbe foglalt, fekete, Brabai iziai kereszt. A’ Hanniverai Országrészeknek egy hirdetésében ezek mondatnak : —* „Minthogy a’ sok tekintetben veszedelem-X *