Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-04-18 / 31. szám
.Aprilis 8-dikán ilyen Proklamátziót adott ki a’ Fő kormányozó Maj- lándban : —“ „Európa már hozzá fogott vala sebeinek gyogyitásához , ’s a’ Bétsi Congressusra öszszegyűlekezett Monarchák abban foglalatoskodtak ritka egygyességgel , hogy az állandó békességnek fundamentomát megvessék, a’ midőn egy nem vélt történet minden népeket , a’ mellyek egyetlenegy embernek uralkodásra való vágyódását már a’ tapasztalásból esmerték , a’ fegyverhez vasló kapásra ismét meghívott. Olasz ország remélhette , hogy a’ dolgoknak ezen szempillantatnyi felfordulása alatt tsendességben maradhat, ’s egyedül tsak az ő védelmeztetésére számos seregek indultak vala meg Német országról, hanem a’Nápolyi Király, minekutána végezetre azt az álartzát elvetette, a’ melly őtet veszedelmesebb időkben megmentette, ismét fenyegeti, minden hadi hirdetés nélkül, a’ melyre semmi igasságos indító okot elő nem hozhatna, és azon Austriával való köteleknek tartások ellen , a’ mellyeknek a' maga politikai fennállását egyedül köszönheti , armadája által a’ szép Olasz országot; ’s meg nem elégedvén azzal, hogy a’ hadakozásnak ínségeit magával egygyütt hozza , Olasz ország’ függetlenségének színlett lefestése által minden felé kiterjeszteni próbálja a’ Revolútziónak pusztító tüzet , a’ melly ennekelőtte néki magának is utat tört vala a’ thrónus’ fényességére. — „Ó , Olasz országban nem kevesebbé idegen lévén, mint a’ miilyen új az Uralkodóknak Rendjekben, úgy merészel szollani az Olaszokhoz , a’ mint egy Farnese Sándor, egy Doria András, egy Triulzio Magna , alig szollhattak volna, sőt az Olasz nemzet’ fejének akarja tenni magát , a’ melynek kebelében olyan országló házak (Dynastiák) találtatnak , a’ mellyek századoktól fogva országolnak, ’s a’ melynek legkellemetesebb vidékén az a’ Felséges egész Familia született, melly a’ maga atyai országló páltzájával ily sok népeken uralkodik. O, Olasz ország’legalsóbb részének Királya lévén, a’ természeti határoknak megtsaló képzeleteivel, ’s az egy Országgá való levés’ tsalárd színlésével minden Olaszokat megtsalni akar , pedig a’ melynek még tsak a’ fő városát is alig lehetne meghatározni, minthogy Olasz ország’ külömbkülömb részeinek maga a’ természet az ó határjaik által magános Országlószékeket jegyzett ki, ’s megmutatta néktek azt, hogy nem a’ földnek kiterjedése, nem az embereknek sokasága, nem is a’fegyverek ereje, hanem jó törvények, a’ régi betsületes szokásoknak megtartása , ’s a’ bölts administratzió teszik boldogokká a’népeket, a’ mellyek Lombardiában és Toskánában még most is érzékeny tsudállozással és hálaadással emlékeznek a’ Mária Theresia, Jósef, és Leopold nevekre. — „Meg nem elégedvén a’ népnek az álomlátáshoz hasonló függetlenséggel való tsalárd ketsegtetésével , a’ kevesebb vigyázással bíró Olaszokat még az által is el akarja tsábitani, hogy azt iparkodik fejekbe verni, hogy a’ Hatalmasságok, kik most a’ leg rettenetesebb hadi készületeket szárazon vizen tsudára méltó siettséggel újittatják, és kevés napok alatt egy második közönséges Nyilatkoztaid által a’ magok egygyességeket a’ világ előtt ugyan azon princípiumokkal megegygyezőleg megfogják mútatni, Blattomban hajlandók volnának arra, hogy a’ Király’plánumait elősegélljék, mintha Olaszország, ha ő általa kormányoztatna, függetlennek neveztethetne , és mintha a’ Hatalmasságok minnyájan, inkább allát nem látnák most mint valaha által látták, azt, hogy azzal , a’ ki sem ígéreteire nem ügyel, sem a’ nagy lelkű győzedelmeseknek nemes szímségeket megbetsűlni nem tudja , sem kötéseket tartani sem békességben élni nem lehet. X **