Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-05-16 / 39. szám
Nro. 39. MAGYAR KŰRI A’ FELSÉGES CSÁSZÁR ÉS APOSTOLI KIRÁLY KE GYELMES ENGEDELMÉRŐL. Indult Bétsből, Kedden Május 16-dik napján, 1815-dik esztendőben, Frantzia Ország. Az Ánglus Udvari vagy Ministeri részen lévő újság a’ Londoni Kűrir, ilyen észrevételeket közöl Frantzia országnak mostani környűlállásaira nézve, ezen czimitás alatt: Békesség legyen-é vagy hadakozás ?“ „Bonaparte, vagy pedig mint ötét az ő Császári szállása’ módjának kedvellői nevezni szeretik, Napolton, viszsza jőve Frantzia országba, ’s ismét elfoglalá az Országlást. Kérdés : meg kell-e ezt neki és famíliájának hagyni ? — „Az Ariensi fegyvernyúgvást nem ide számlálván, 22 esztendőkig hadakoztunk a’ Frantziáknak revolútziós, t. i. Respublikái , Consuli, és Császári Országiássok ellen. Végezetre, minekutánna egymás után minden népek az ő szövetségeseiknek elnyomattatására való eszközökké tétettek volna, ’s a’ fo Ámító az elbolondítást tovább nem folytathatta, egész Európa öszszeszövetkezék ellene. A’ Szövetségesek bémenének Parisba , és Frantzia országgal békességet kétének azért , minthogy Bonaparte a’ Frantzia thrónusrol lemondott vala. Frantzia országnak földje nem tsak meg nem kissebbittetett ez által, de sőt nevekedést is kapott. Minek köszönhette ő ezt a’ nagy lelkűséget? annak a’ nagy birodalomnak , mellyel a’ Szövetségesek Frantzia ország iránt viseltetni azonnal elkezdettek, mihelyest ő az Usurpatorrol lemondott, megtámadásbéli plánumain felhagyott, ’s az igasságnak princípiumaira viszsza tért. Ezen bizodalommal adták néki viszsza a’ Szövetségesek az ő rangját a’ nemzetek között , tartották zabolán a’ magok fegyvereseiknek felmérgesittetett litzit, nem éltek semmi viszszatromfolással, ’s tértek seregeikkel egyetemben hornyokba viszsza. A’ fegyvernyúgvás, mellyet ők az interimális Országlószékkel , ’s az a’ békesség, mellyet 18-dik Lajossal kötöttek , semmi tekintetben nem illetik az Ssurpatort, ki a’ thrónusrol maga lemondott. De tegyük fel egy szempillantatig, hogy illesse ez, a’ Frantzia Fejedelmi fő hatalmat, akár ki viselje is ezt, akár mi módon tett is arra szert, ’s akár mikor állíttatott is fel. A’ mi Frantzia országgal való békességünk’ állapotja minden esetben a’ Párisi kötésen ’s a’ Bétsi Congressus’ végzésein fundálódik. A’ Párisi kötés által abban az állapotában lenni esmértetettmeg Frantzia ország, melyben az 1792- dik esztendőben volt , és meg kell valla- nunk, hogy a’ Residentzia, még ezen határok között is jobb lehetne, mind az Elbái. De Bonaparte, nem merészelhet megelégedni ezen határok közzé szorittatott Residentziával; a’ Jakobinusok, kik őtet új revolútziónak kedviert kivánnyák viszsza .j