Magyar Kurir, 1816. január-június (30. évfolyam, 1-51. szám)

1816-02-27 / 17. szám

86 seleb van arra, hogy motskolódó goromba Írásaink által legázóljak, Ferdinandus Ki­rály sok személyeket, kiknek neveik kö­zönségesen kihirdettettek , megbüntetett, azért, hogy Spanyol ország’ régi Constitu­­tziójának felfordittatására’s a’ Monarkhiának a’ maga régi örökös jusaitol való megfosz­tatására, öszszeesküdtek vala. Hanem azok, a’ kik ezen megbüntettetett embereknek lajstromaikat kihirdették, nem magyaráz­ták így meg a’ Király’ tselekedeteit. — „Egy szóval, a’ Spanyol országrószék már most nem tartja kötelesnek lenni ma­gát arra , hogy a’ közönséges vélekedésnek kedviért a’ maga tselekedeteinek indító okait előbeszéllye , a’ melly talám rész le­het annyiban, hogy a’ Király’ ellenségei­nek könnyebbé teszi azt az alkalmatossá­got, hogy az ő otsárlására szolgáló dolgo­kat annál rútabb színbe öltöztethessk, ha­nem, más felől tsakugyan senki kétségbe nem hozhatja valam­elly Ország­lószéknek azon jussát, hogy ő a’ maga országa’ törvé­nyeihez alkalmaztathassa magát. [Spanyol­or­­szágban az országlás a’ népnek semmi féle feltámadása által félbe nem szakasztatott s ott a’ nép örökké szerette a’ maga Ország­­jószékét , ’s most is szereti azt minden fo­gyatkozásaival egyetemben. A­’ Királynak jelen nem léte alatt a’ Kortesek (az ország­nak öszszehivattatott Rendjei) igen kedvet­len játékot jádzottak , kivált az Anglia el­len szüntelenül kimutatott irigykedés és gyülölség által. Némely jó gondolkodá­sú, bölts, és megvilágosodott elméjű em­berek megpróbálták egy oly Constitútzió­­nak béhozását, a’ melly inkább megegy­­gyezne a’ nép’ természetével, mint a’ré­gi­­ a’ melly emberekre nézve nem ok nél­kül félhetünk, hogy ők is a’megitéltetett emberek között vannak. Hanem, ha szin­tén a’ népnek java volt is az ő czélzássok, arra őket a’ nép tsakugyan soha meg nem hívta, hogy az ő úgy gondólt boldogittatá­­sán dolgozzanak, ’s azt soha meg nem kö­szönte nektek, hogy magokat ezen mun­kába avatták. Egyéb eránt ha Spanyol or­szág a’ több Hatalmasságokkal tett békés­­séges és barátságos kötéseket megtartja , így megfelelt a’ maga Anglia eránt való kö­telességeinek is. Ellenben, megtartja-é Anglia is a’ maga Spanyol ország eránt va­­ló kötelességeit addig, míg Angliában a’ legrútabb motskolódások közönségessé té­­tettetnek a’ Spanyol Király ellen ? Az az ok, hogy Frantzia országnak külömbkülömb revolútziós Országlószékei nem voltak al­kalmatosok arra, hogy a’ külső Hatalmas­ságokkal való barátságot egygyességet fenn­tarthassák , több versben elégségesnek tar­tatott Pitt és a’ Parlamentum által a’ ha­dakozásnak a’ Frantzia Országlószék ellen va­ló folytatására, tehát ne rontsuk­ meg má­sok eránt magunk azon regulákat, a’ mel­­lyeknek mások által lett erántunk való meg­­rontatását megszenvedni nem akartuk. Ha az Anglus Országlószék úgy intézné a’ ma­ga tselekedeteit, mint némelly emberek igen kívánnák, a’ mi országunk nem soká úgy fogna tartatni , mint lázzasztók’ búvó hellye, kikkel a’jó rendben lévő Státusok semmi közösülést fenn nem tarthatnak. Ezen újságlevélnek (magának a’ Londoni Ku­rírnak) tulajdonosa egy időben fogságra tétetett volt azért , hogy egy kereskedőnek leveléből kinyomtattatott valami olyan tzik­­kelyt, a’ melly által I­­so­lái Császárnak rész cze'irások tulajdonittattak. Pelletier urat törvényesen üldözték azért, hogy Bo­naparte ellen hasonlót adott volt ki, holott ez a’ maga újságíróit telyességgel nem bán­totta semmi efféle ellenek való panaszért. Hát Ferdinandus , ez a’ mi barátunk és szövetségesünk kevesebb tiszteletet érdemel tőllúnk ? Nem prédikáltunk mi ezen be­szédünk által semmit a’ nyomtatásbéli sza­badság ellen , jól tudjuk mi azt, hogy en­nek elvesztése által magunk vesztenénk leg­többet, inkább odaczélzunk, hogy éppen ezt a’ szabadságot attól a’ veszedelemtől megmenthessük , melybe azt bizonyos új­ság­íróink belé taszítani iparkodnak. Egyéb-

Next