Magyar Kurir, 1816. január-június (30. évfolyam, 1-51. szám)

1816-03-01 / 18. szám

postapénznek felemelése által , hogy majd tsak annyi, mintha egés­zszen megtiltották volna. A’ ki Augius újságot akar olvasni Parisban, egygyenként minden darabért valami négy frankot tartozik fizetni , és így huszonegyszer annyit, mint ezelőtt. Gróf Lavalette, mint a’ Londoni új­ságok v­őssitik, a’ Török birodalomban ke­­resett magának menedék hellyet. A’ Londoni Magistratus Febr. 9-dik napján a’ felett tanátskozván , hogy a’ Par­lamentünkhöz egy emlékeztető írást adjon­­bé azon adófizetés ellen , melynek Jövede­lemtől való taksa a’ neve , ezen tanátsban János és Lajos . Austriai Cs. K. Fő Her­­tzegsé­gek is jó darab ideig jelen voltak ’s a’ Polgármester mellett ültek. •— Ugyan ez nap’ egy fényes vendégségben is meg­jelenni méltóztattak ő Cs. Fő Hertzegségek, mellyet tiszteletekre az ott lévő Spanyol Kö­vet adott. Jelen voltak ugyan ott a Kirá­lyi minden Ministerek , a’Londonban lé­vő Követek és sok más fő személyek. Lord Amherst , mint a’ Pekingi Ud­varhoz rendeltetett Anglus Követ, Febr. 7- dikén elevezett három hajókkal China felé. Tegnap egy újabb levél jött kezünk­höz az újságokban, melyből ahoz, a’ mel­lyet Szent Hona szigetéről feljebb kihir­dettünk, még ezeket is hozzá adhatjuk. — A’ térség, a’ hol a’ Bonaparte’ Long- Wo­od nevű háza van, valami három mértföld­­nyi hellyet foglal­ el , a’ ház ezen térség’ közepén egy dombotskára van építtetve. Admirális Cockburne , Kapitány Mackay, ’s Glover, az Admirális’ Titoknokja, kisér­tek­ el az új szállására. Mikor Bonaparte a’ szigetre megérkezett, látta volt ezen há­zat, de ez akkor tsupa pusztaság lévén, most elbámúlt rajta , hogy ily rövid idő alatt ily kellemetes lakhellyet tsináltak be­­lőlle. Mondják , hogy nagyon meg van vélle elégedve. Az ő egéssége igen jó, és teljességgel nem mutat semmi affélét, hogy állapotján szomorkodna. A­­ Londoni Kurír ilyen levelet hirde­tett­ ki Parisból Febr. 5-dikén : __“ „Lord Kinaird (Párisban lévén) Jan. 30-dik napján hivatalt kapott Angle's űrtől a’ Politziai Prefektustól, hogy menjen hoz­zá. A’ következett reggel a’ Ministerhez hivattatott a’ tisztelt Lord, kitől oly nyi­­latkoztatást kapott, hogy a’ Frantzia Or­­szágjószék’ kívánsága a’ légyen, hogy a’ S. ur, Parisból távozzék­ el. Kérdezvén, hogy mi által szolgáltatott okot arra, hogy ily rendkívül való és erőszakos módon bánja­nak vérle, oly választ kapott, hogy ennek oka a’ Lord Urnak a’ Frantzia országban most fenálló Országlószék ellen viseltető esmeretes gyülölsége ’s azzal a’ társasággal való öszszetsatolódása légyen, melyről kö­zönségesen tudva van, az, hogy a’ Bourbo­nok eránt ellenségeskedéssel viseltessék. Azt kívánván Lord Kinnaird, hogy hozzanak ellene elő valamelly meghatározott tsele­­kedetet, azt felelte neki a’Minister, hogy az ellene létetett rendelésnek tsak közön­séges tekintet a’ fundamentoma , ’s az után sokat beszéllett arról a’ gondolatlanságról, mellyel magokat a’ Frantzia országban tar­tózkodó Anglusok nagyobb részint vise­lik, a’ kik minden alkalmatosságon kap­­va kapnak , hogy a’ Királyi famíliának bi­zonyos tagjait nevetségessé tehessék, a’ je­len való Országlást a’ Bitangolónak ország­osával gonosz lelkűséggel öszszehasonlit­­hassák, ’s a’ törvényes tisztviselői karokat megvetéssel illessék. Eljővén Lord Kin­naird a’ Frantzia Ministertel, azonnal köz­­lötte a’ dolgot az ott lévő Ánglus Követtel Stuártal és Lord W­ellingtonnal. Az első , kihez még ekkor semmi hivatalszerént való jelentés nem érkezett róla , azonnal írt Slertzeg Richelieuhez, és kérdést tett ná­­­la, hogy mi okon bánnának ily nagy ide­­genséggel egy Anglus nemes emberrel? Lord Kinnaird azonközben más­nap­ reg­gel egy hivatal szerént való írást kapott a’ Politziai Prefektustól, egy úti szabadlevél­lel (passussal) egyetemben ■, az Anglus Kö­

Next