Magyar Kurir, 1816. január-június (30. évfolyam, 1-51. szám)
1816-03-01 / 18. szám
postapénznek felemelése által , hogy majd tsak annyi, mintha egészszen megtiltották volna. A’ ki Augius újságot akar olvasni Parisban, egygyenként minden darabért valami négy frankot tartozik fizetni , és így huszonegyszer annyit, mint ezelőtt. Gróf Lavalette, mint a’ Londoni újságok vőssitik, a’ Török birodalomban keresett magának menedék hellyet. A’ Londoni Magistratus Febr. 9-dik napján a’ felett tanátskozván , hogy a’ Parlamentünkhöz egy emlékeztető írást adjonbé azon adófizetés ellen , melynek Jövedelemtől való taksa a’ neve , ezen tanátsban János és Lajos . Austriai Cs. K. Fő Hertzegségek is jó darab ideig jelen voltak ’s a’ Polgármester mellett ültek. •— Ugyan ez nap’ egy fényes vendégségben is megjelenni méltóztattak ő Cs. Fő Hertzegségek, mellyet tiszteletekre az ott lévő Spanyol Követ adott. Jelen voltak ugyan ott a Királyi minden Ministerek , a’Londonban lévő Követek és sok más fő személyek. Lord Amherst , mint a’ Pekingi Udvarhoz rendeltetett Anglus Követ, Febr. 7- dikén elevezett három hajókkal China felé. Tegnap egy újabb levél jött kezünkhöz az újságokban, melyből ahoz, a’ mellyet Szent Hona szigetéről feljebb kihirdettünk, még ezeket is hozzá adhatjuk. — A’ térség, a’ hol a’ Bonaparte’ Long- Wood nevű háza van, valami három mértföldnyi hellyet foglal el , a’ ház ezen térség’ közepén egy dombotskára van építtetve. Admirális Cockburne , Kapitány Mackay, ’s Glover, az Admirális’ Titoknokja, kisértek el az új szállására. Mikor Bonaparte a’ szigetre megérkezett, látta volt ezen házat, de ez akkor tsupa pusztaság lévén, most elbámúlt rajta , hogy ily rövid idő alatt ily kellemetes lakhellyet tsináltak belőlle. Mondják , hogy nagyon meg van vélle elégedve. Az ő egéssége igen jó, és teljességgel nem mutat semmi affélét, hogy állapotján szomorkodna. A Londoni Kurír ilyen levelet hirdetett ki Parisból Febr. 5-dikén : __“ „Lord Kinaird (Párisban lévén) Jan. 30-dik napján hivatalt kapott Angle's űrtől a’ Politziai Prefektustól, hogy menjen hozzá. A’ következett reggel a’ Ministerhez hivattatott a’ tisztelt Lord, kitől oly nyilatkoztatást kapott, hogy a’ Frantzia Országjószék’ kívánsága a’ légyen, hogy a’ S. ur, Parisból távozzék el. Kérdezvén, hogy mi által szolgáltatott okot arra, hogy ily rendkívül való és erőszakos módon bánjanak vérle, oly választ kapott, hogy ennek oka a’ Lord Urnak a’ Frantzia országban most fenálló Országlószék ellen viseltető esmeretes gyülölsége ’s azzal a’ társasággal való öszszetsatolódása légyen, melyről közönségesen tudva van, az, hogy a’ Bourbonok eránt ellenségeskedéssel viseltessék. Azt kívánván Lord Kinnaird, hogy hozzanak ellene elő valamelly meghatározott tselekedetet, azt felelte neki a’Minister, hogy az ellene létetett rendelésnek tsak közönséges tekintet a’ fundamentoma , ’s az után sokat beszéllett arról a’ gondolatlanságról, mellyel magokat a’ Frantzia országban tartózkodó Anglusok nagyobb részint viselik, a’ kik minden alkalmatosságon kapva kapnak , hogy a’ Királyi famíliának bizonyos tagjait nevetségessé tehessék, a’ jelen való Országlást a’ Bitangolónak országosával gonosz lelkűséggel öszszehasonlithassák, ’s a’ törvényes tisztviselői karokat megvetéssel illessék. Eljővén Lord Kinnaird a’ Frantzia Ministertel, azonnal közlötte a’ dolgot az ott lévő Ánglus Követtel Stuártal és Lord Wellingtonnal. Az első , kihez még ekkor semmi hivatalszerént való jelentés nem érkezett róla , azonnal írt Slertzeg Richelieuhez, és kérdést tett nála, hogy mi okon bánnának ily nagy idegenséggel egy Anglus nemes emberrel? Lord Kinnaird azonközben másnap reggel egy hivatal szerént való írást kapott a’ Politziai Prefektustól, egy úti szabadlevéllel (passussal) egyetemben ■, az Anglus Kö