Magyar Kurir, 1816. január-június (30. évfolyam, 1-51. szám)
1816-03-22 / 24. szám
bennek az ellenségeskedések ; ’s én nem fejek feltenni ezt a’ közönséges princípiumot, hogy nints bátorságosabb eszköz arra , hogy valamelyország a’ békesség és tsendesség eránt bátorságos lehessen, mint az, ha mindenkor oly állapotban van,hogy a’ megtámadónak megfelelhet. Soha sem volt a’ gyengeség a’ nemzetek’ bátorságának fundamentoma. A’ Parlamentumnak minden tagjai megegygyezhetnek tehát véllem abban, hogy nem sok leszen ezemtartományainknak bátorságokért az oda kivántató katonaság’ számát valami 4000 emberekkel szaporítani , annyival is inkább , hogy ezek oly meszsze lévén az anyaországtól , hogy némelykor még a’ hajóknak oda való evezése is félbe szakad egyegy ideig , ’s e’ miatt néhány hónapok eltelhetnének addig , míg, valamelly megtámadtatás miatt ezen tartományainknak segítséget küldhetnénk, pedig ezen tartományok Nagy Britanniának oly betsesek, hogy a’hajókészületekre ’s egyéb épületekre való fa’ dolgában, egy bizonyos grádusig egészszen függetlenné tehetnek bennünket az Északi Európai országoktól. Hasonló okok kiválnják,hogy a’ Jamaika szigetén való őrző seregünket, a’ melly eddig legfeljebb 2000 emberekből állott, ezentúl 4000 re szaporittsuk. Az Északi Amerikai szabad Státusoknak szárazon vizen való ereje naponként növekedik, ’s ki kételkedhetik azon, hogy, ha mi ezekkel valamely szerentsétlen eset miatt, mellyet valósággal sajnálhatnánk , hirtelenséggel valamely háborúba találnánk elegyedni, ezek egyszeriben a’ mi Amerikai kolóniáinkat és szigeteinket fognák megtámadni. A’ mi régi Leewardi szigeteinken eddig (Tudni illik 1791- ben) 4221 emberekből állott az őrző sereg; most, a’ Bermudi szigeteket is ide vévén , 1200 vagy legfeljebb 1500 emberrel kívánjuk’azt szaporítani; pedig nem kell elfelejtenünk , hogy az Északi Amerikai szabad Státusokra való közönséges tekinteten kívül, melly ezen szigeteinket is érdekli, még azt is elő kell hoznunk , hogy ezeknek egygyikén, úgy mint Antiguán, most egy nevezetes tengeri fegyveres házunk van , melynek őrzésére feles katonaság kívántatik. A A többi következik'), így ment rendre által Lord Palmerston az új kolóniákon is, ’s ekképpen mindenikről megmagyarázta , hogy miért legyen azoknak szüksége a’ jövő békességei esztendőben azon álló seregekre , mellyeknek lajstromát a’ múlt kedden kelt Magyar Kurírban látni lehetett. — A’ Napkeleti Indiában és Frantzia országban lévő árvádákrol azt mondotta , hogy azokról nem szükség tanátskozni, minthogy azok Angliának semmibe nem kerülnek, mivelhogy az elsőt a’Napkeleti Indiai Kereskedő Társaság, a’ másikat pedig Frantzia ország tartja. — „Ha azon seregeinket, így végezte szavait Lord Palmerston, mellyeket új kolóniáinkra nézve kelletik tartanunk, a’ mi egész ármádánk massájából kiveszszük, úgy találjuk , hogy régi kolóniáinkra nézve tsak 7 , Angliára nézve 8 , Irlandiára nézve pedig 10 ezer, és így egész Európában mind egygyütt tsak 25 ezer emberekkel kell, a’ jövő békessége’ esztendőbéli mérték szerént többet tartanunk, mint az 1791-dik esztendőben tartottunk. Hogy valyon Európának mostani állapotja seregeinknek tsak ily kevés számmal való neveltetését kívánja-é, hogy valyon fegyveres erőnknek ezen neveltetése a’ mi szabadságunkat ily nagyon veszedelmeztesse - é , ’s több effélék , ezt egy erre kineveztetődő Biztosság megvisgálhatja.“ Még ezen ülésben (Mártzius’lső napján) meghatározta végezetre hoszszas disputitás után a’ Parlamentum, hogy megvisgálás végett botsáttassék Biztosság’ eleibe O ” O a’ dolog. Mártzius’ 5-diken ilyen tudósítást hirdettetett ki a’ beteg Király’ gyógyítására ügyelő öt Orvos Doktorokból álló Biztos