Magyar Kurir, 1816. január-június (30. évfolyam, 1-51. szám)

1816-04-26 / 33. szám

Frantzia Oraság. Chateaubriand ilyen beszédet tar­tott e’ hónap’ 9-dik napján az Afrikai tol­vaj Fejedelmekre nézve a’ Pa írek’ ka­marájában:­­—“ „Uraim ! Szerentsém leszen egy joval­­lást terjeszteni életökbe a* Királynak való feladás végett. Ebben az emberiség’­rusai­­nak védelmeztetéséröl, és ki merem mon­dani,hogy E­u­r­ó­p­a’ gyalázatjának elmosat­­tatásáról leszen szó.Úgy látszik,hogy a’Britan­niai Parlamentum a’rrabszolgavásárnak eltör­lése által arra mutatott nekünk útat, hogy ő­tet még szebb dologban való győzedelmes­kedés végett tegyük vetélkedésünk’ tárgyává­ vessünk véget az Európai szabad emberek’ rabszolgaságra való hartzoltatásának! Fáj­dalom! hogy ily sokáig fenn állott az Af­rikai partokon ez a’ raboskodás , hanem az egeknek különös végzéséből, a’ melly ott fenyitteti­ meg a’bi­nt, a’ hol létetett, tör­tént az, hogy Európa azokat az ínsége­ket, a’ mellyeket Afrikának okozott, a’ maga vére által ott helyben mossa­ el, ’s e’ végre, folyton - folyva küldözze ezen országnak a’ rabszolgákat. —­„Én láttam Karthágónak omlado­­zásait­ láttam ezen omlások között azok­nak a’ szerentsétlen keresztényeknek ma­radékaikat , kiknek megszabadittatásokért Szent Lajos a’ maga életét feláldozta. Ezeknek az áldozatoknak száma naponként növekedik. A’ Máltai Bitterek Rendjének szemes vigyázása a’ Frantzia revolútzió előtt zaboján tartotta a’ Tripolisi, Tunisi, Algieri, és Maroccoi tengeri tolva­jokat. Még ekkor uralkodtak hajóink a’ Középtengeren,’s a’ Hitetlenek (Pogányok) még reszkettek a’ Filep (Philippus Augus­tus) zászlói előtt. A’ mi egymásközön va­ló czivodásainkat önnön hasznokra fordít­ván , tulajdon partjainkat megtámadni, az embereket egy egész szigetünkről rabságra vinni, ’s aszszonyokat, fér­fiakat, gyerme­keket, és véneket, rabházakba zárni merész­­lettek a’ rút Pogányok. Nem a’ Frantziák­­hoz ilik-é, a’ kik ditsősségre és nagy pró­batételekre születtettek, az, hogy egy őse­iktől elkezdett munkát valahára végrehaj­­tsanak­ ? Az első keresztes hadra való indu­lás Frantzia­országban prédikáltatott s az utolsó’ zászlajának is Frantzia­országban kell felemeltetni, de úgy mindazáltal, hogy ne felejtsük­ el , hogy külöjriböz© tulaj­donságú időben élünk , és ne fordu­tsunk erkölseinkhez nem illő eszközöket hasz­nunkra. Tudomén azt, hogy mi Frantzi­­ák nem sokat félhetünk az Afrikai pártok­nál, Fejedelmeiktől, hanem, mennél na­gyobb bátorságban vagyunk magunk , an­nál nemesebben tselekszünk , ha az ő­­’2-as­ságtalanság­aiknak másokra nézve is ellene 00 .­­ állunk. A’ kereskedésbéli apróság hasznok: X* L31 MAGYAR KURÍR A’ FELSÉGES CSÁSZÁR ÉS APOSTOLI KIRÁLY KE­GYELMES ENG­EDELMÉBŐL. Indúlt Bétsből, Pénteken Aprilis 20*dik napján, 1816-dik esztendőben.

Next