Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)
1817-02-21 / 15. szám
"•“«MBfe '112, oszolhatatlan jegy.' Sem Írással sem szóval való nyHadtoztatások es semmi nemű közösülések nem eshetnek többé a’ Frantzia ’s Hayti Országlószékek között külömben, hanem tsak a’ Királyi Országlással megegygyező formalitásoknak’s minden féle Diplomatikai módoknak megtartásával. Sem a’Frantzia zászló,sem egy Frantzia ember be nem botsáttatik ezen Országnak egygyik kikötőhellyébe is mind addig, valameddig a’ Frantzia országrószék ennek függetlenségét formaszerént meg nem esmeri. Még egyszer kinyilatkoztatjuk, hogy nékünk megváltozhatatlan akaratunk az, hogy a’ mi Országunkon kívül másnak senkinek dolgába, sem egyenesen sem mellesleg belé ne’ avatkozunk ’s hogy állandóul azon fogunk iparkodni , hogy minden barátságos Hatalmasságokkal ’s ezeknek a’ mi szomszédságunkban lévő plántatartományaikkal, jó egygyetértésben élhessünk, hogy legszorosabb neutralitást tarthassunk, ’s hogy végezetre bölts magunk viselete, törvényeink , ’s minden törekedésünk által megmutathassuk azt , hogy a’ szabadságra és függetlenségre méltók vagyunk. A’ Fejedelmek’és nemzetek’Felséges Urának színe előtt mondjuk , hogy bennünket erre a’ nyilatkoztatásra egyedül tsak a’ Hayti nép’ közönséges java, az ő jósainak’s letételének megtartatása , indított fel. Kinyilatkoztatjuk ’s eskűvéssel erőssitjük, hogy akár micsoda fenyegetődzések által rettentsen is bennünket a’ Frantzia Országlószék akár mitsoda utakon módokon próbálja is ezen Országlószék a* mi meghódoltatásunkat, semmi eszközök által véghez nem viszi azt, hogy a* mi határozásunkat tsak egy szempillantatig is meggyengithesse. Ha a’ mi kiirtatásunkra* az egész világ öszszeeskünne, ezen esetben az utolsó Hayti ember inkább kiadná halálos lehelletét, mint sem hogy szabad és független lenni megszűnne. Mi, ügyünknek igasságos volta mellett a’ Mindenhatónak védelmezésére bízzuk magunkat, a’ ki soha sem szokta büntetetlenűl hagyni az igasságtalan megtámadást. Mi meg fogjuk tartani Koronánk’ méltóságát ’s a’ 11 ayit nép’ jósait és javát ’s meg vagyunk a’ lakosoknak vitézsége, buzgósága, ’s hazájokhoz viseltető szeretete felől annyira győzettetve , hogy tökélletesen hiszszük azt, hogy a’nép minket a’maga jósainak, szabadságának, ’s függetlenségének védelmezésében, minden erejével segíteni fog. Költ a’ mi palotánkban Sans Souciban , 1816-ban, Nov. 20-dikán, függetlenségünknek tizenharmadik , Országosunknak hatodik esztendejében: — Henrik.. ., A’ Király’ parantsolatjára: Limonade, Státustitoknok ’s külső dolgokra ügyelő Minister. Nagy Britannia. Februarius’ 3-dik napján ilyen írást vittek a’ Régens Princztől, L. Sidmouth a’ felső házhoz, ’s Gastlereagh az alsóhoz: — „ György Régens Princz. Ő Királyi Hertzegsége a’ Király nevében 's részéröl a’ czéllal megegygyezőnek lenni találta, megparantsolni, hogy azok a’papírosak , mellyek bizonyos öszszegyülekezésekröl és öszszetsatolodásokrol szóllanak, a’ Parlamentum’ eleibe terjesztessenek. Ezen öszszegyülekezések az országnak külömbkülömb részeiben tartatnak és oda czéloznak, hogy a’ közönséges tsendesség megháborittassék , a’ népnek hajlandósága az ő Királyi Felsége’ személyétől ’s országlásától elidegenittessék, ’s a’ Constitútziónak és törvényeknek egész alkotmánya és Systemaja felfordittassék. Ő Királyi Hertzegsége ajánlja a’ Parlamentumnak, hogy ezen papirosokat minden halasztás nélkül ’s nagy megfontolással visgálja meg.“ — A’ két Lordok, kik ezen követséget a’ Parlamentum két házaiba vitték, mint kettőnek javallották, hogy ezt mindjárt a’ következendő napon vegyék * fel a’ tanátskozásra , a* melly esetben ők az említett papirosokat által fogják adni, olyan jovallással, hogy