Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)

1817-04-29 / 34. szám

1. 264. d­e­ meg nem engedte a’ Kommandáns, melyre nézve a’ Tangeri kikötőhelybe evezett­­ be. Az ifjú J­atson, a’ Spafieldi leggo­noszabb lármázó,,kinek fejére,­mint tud­va van, jó nagy summa pénzt tettek volt ki, sokáig Londonban egy Csizmadiánál tartózkodott a’ Pál templomának szom­szédságában., Most már,­mint mondják, bizonyosan megérkezett Amerikába. A’ Cobbet újságának utolsó darabjá­ban egy ily czímű c­ikkely találtatott: Cobbetnek a­ maga hazáj­afiait­ól va­ló búcsúvétele. L­iverpoolból Mártzi­­us’ 28-dikán datálta. Eltávozásának csak azt az okát adja benne, hogy a’ most ki­jött új törvények miatt veszedelemnek tette volna ki magát,, ha Angliában to­vább is megmaradott volna. —„Én, úgy mond m­in­den haszonra, bátorságra,szemé­lyes érzékenységre, vagy a’ mi még több egy számos és szeretett háznépre való minden tekintetet fére tévén, ekképpen okoskodtam magamban : Mi tévő legyek? dásainkat telyes igassággal kértük ; kéré­sünket: a’­törvényeknek és józan okosság­nak világos fundamentumaival megegy­­gyezőleg sürgettük ; ’s micsoda választ kap­­tu­nk reá? azt ,­ hogy szabadságunknak utolsó támasza,­ a’ Habeas Corpus Akta is, felfü­­eresztö­lé­­. Vak volnék, ha ál­tal ne­m látn­ám, hogy, ha a’ jusaink mel­lett való irást tovább is folytatni fogom, tömlött leszen a’‘vége.. Ha jusainknak fenntartat­ását nem oltalmazom írásom ál­tal,, nemtsak hogy meggyalázom maga­mat,­hanem a’ Nemzet’ jusait is mélysége­sen meg sértem. Tehát ha itt marad­nék meg kellene szűnnöm az írástól,vagy kentelenségből , vagy pedig hazámnai eránt való kötelességből.. így tehát ha* itt marad­nék, sem egy sem­­mis módón­­nem tehetnék hazámnak semmi szólarála-­­ tót*, ellenben, ha egy oly országba me­gyek, a’ hol teljes szabadsággal irhatok, ilten esetben nem csak lehetséges hanem gondolható is , hogy még ezen ügynek, eléhíj vagy hátrább, szolgáltjára leljetek. Ezek az­­­ok indítottak mostani lépésem­re.“ Azutánn bizonyossá teszi hazája­­fiait, hogy nem telnek benne a hónapok, hogy az ő újságlevelei Londonban ismét rendesen el fognak kezdődni. Azt is meg­ígéri barátainak, hogy, ha ő még egy vagy legfeljebb két esztendeig élhet, hozzájuk ismét viszsza fog térni, arra pedig, hogy írásait véllek közölje,, addig is módot fog ő találni.“­A’ Siné-Csíráknak , vagy minden gond és baj nélkül való hivataloknak el­­töröltetésekröl ilyen megjegyzések jöttek­­ki a’ Ministerek’ Kurírjában : — „Men­nyire telne ez a’ kimérlés, ha most mind­járt végrehajtattathatna is ? Esztendőnként legfeljebb egy millió font Sterlingre, így jádzik nállunk a’ Minis­terekkel ellenkező rész a’ közönséggel.. Ezen Sineeuráknak tulajdonítják némellyek fínántziai rész kör­­nyülállásainkat, holott ezen egész sum­mának meggazdálkodása alig telne annyi­ra , a’ mennyire telt az a’ nyomtatásbéli költség, mellyet a’ Reformátorok már a’ Parlamentumnak okoztak. Jól tudják ezek azt, hogy a’ Sineeuráknak eltörlése igen kevés sőt majd semmi nyereséget nem tsinál; tsak azért tsinálták ezek a’Mi­nis­terekkel ellenkező részhez tartozó Jako­binusok ezt a’ nagy lármát, hogy azt a’ Ministeriumot gyülölségessé tehessék , melynek megbuktathatásán iparkodnak; a’ Foksisták pedig azért fogják ezen Ja­kobinusoknak pártjokat , hogy azt re­­ménlik, hogy magok léphetnek­ be a’ Mi­­nisteriumba.“ Április’19-dikén ismét három öszsze­­esküdteket hoztak­ be Londonba vason. Ezeket is Mártz. 28-dikán fogta­­ el, a’ melly napon az öszszeesküvés’ tagjai Man­chesterben a’ magok közönséges gyülés­­seket akartak tartani. Ezeket is Manch­es­­ter körül találták­ meg és fogdosták­ el. Ápril.8-dikán is bűnösök szöntek­ el

Next