Magyar Kurir, 1817. július-december (31. évfolyam, 1-49. szám)

1817-11-07 / 38. szám

320 Batthiány Jósef Cs. K. Titkos Tanátsos­­nak Kir. Fő Asztalnokmesternek ’s J. N. Nográd vármegye’ Valóságos­­s T. N. Vas vármegye’ Örökös Fő Ispányának Özve­gye. Született Gróf Illésházy F­r­an­ci­sca, Kereszt - tsillagos és Udvari fő Dáma , három napig tartott sullyos be­­tegeskedés ’s utolsó szentséggel való áhi­­tatos élés után életének 73-dik esztende­jében , e’ folyó November 3-dikán itt Bétsben meghalálozott. Ugyan itt kimúlt a’ napokban e’ vi­lágból az itt lévő Universitásnak sok esz­tendőkig hiven és nagy haszonnal szolgált széles tudományoi, de már elöregülése miatt több esztendőktől fogva nyugoda­lomban élő Professora Báró Jaecsuin, életének kilentzvenegyedik eszten­dejében. Megtiszteltetések és Előmozdítások.­­ Cs. K. Felsége méltóztatott Cs.K. Camerarius , a’ Magyar Királyi Udv. Ka­maránál Valóságos Tanátsos Báró Peré­­ni Perényi Lázár urat, T. N. Márad­maros Vármegye Administratorsa , Cs.K. Valóságos Titkos Tanátsosi méltósággal megtisztelni. Orvos Doktor Hildebrand urat, a’ Bétsi közönséges ispotály’ nagy érde­mű Direktorának fi­át, Paviában a’ Materia Medica Professorává nevezni méltóztatott ő Cs. K. Felsége. Pesti Doktor és Professor Lenhos­­sék Mihály urat a’ maga tiszteletből való tagjává nevezte Bétsben a’ Jósef Medico - Chirurgica Cs. Kir. Akadé­miája. * * ' # Legéijabb Fudósitások: — Koro­­naörökös Ferdinandus Cs.Fő P­ertzegsé­­ge , Okt. 31 -dikén Graetzbe megérke­zett. — Ő Cs. Fő Hertzegségének, sé Fr. Király Betsü­let-Prend’ Nagy-keresztjét kül­dött, eránta viseltető barátságát bizonyító kifejezésekkel. * * * Iszreve­lela’ közelebbi M. Kurír 512-dik lapján találtató, Pápai levéli’­. — Nem tsak Pápán van az úgy, hogy az étel­­­tál oltsúdnak, ’s a’ hellben­ vagy átaljában a’ kalmárportékák , a' Cursus­­nak néma­ némű lejjebb szállása mellett is, nem ily mértékben oltsúdnak. Las­sanként ezeket is maga után fogják von­ni, a’ körny­ű elállások, mellyeknek sok­kal külömbözöbb befoly­ása van a’ fábri­­kai ’s egyéb mesterség! szerzeményekhez, mint az eleséghez, kivált ha még az is ide járul , hogy ezen szerzemények­ a’ hazán­­kívül vásároltatnak öszsze,­s innét szál­­littatnak­ le, sok vámmal, és sok egyéb költséggel. Tsak az egy posztot vegyük­­fel. Ha a’ gyapjat, mint a’ juhaki’el lé­ny írik, egyenesen vihetnék a’ kalmárbóli­­ba, hogy ott kapuinak’s nadrágnak mind­járt eladhassák; más volna, de ismét más az, ha a’ gyapjat elébb még más olyan országokba kell vinni, a’ hol posz­tót tsinálnak belőlle , ’s innét viszik osz­­tán ismét viszsza olló alá. Már így egy­szerre ez a’ kérdés fordúl elő akaratunk ellen is elménkben, hogy hát azon or­szágokban , a’ hol a’ posztót tsinálták , megollsódott-e ez úgy, mint az ital ital?­­— Szóljunk igazat, ’s valljuk­ meg, hogy nem. — Óhajtással várjuk pedig ezt mi Bétsben is , nem csak a’ posztóra , mert ezt tsak példának okáért hoztuk­ fel, ha­nem sok egyebekre nézve , mellyek még eddig vagy éppen semmit nem, vagy na­gyon észrevehetetlenül mozdultak lefelé. Az étel ital­béli oltsúdás itt is érezhető: az étel azért, hogy a’ hús és kenyér az Országlás által kellsen li­mit­áltat­ik; a’ bor pedig azért, hogy ez, ha egyszar be szűrték, magában meg­forr, megtisztul, ’s azután nintsen egyéb hátra, hanem tsak meginni. A’ ház-bérek még a’műlló szállásváltozáskor is hágtak némelly hel­­lyeken, a’ hellyett hogy szállottak volna. Pmbatsináltatás ’s minden egyéb munka olyan drága itt, mint hat hónapok előtt volt.

Next