Magyar Kurir, 1818. január-június (32. évfolyam, 1-50. szám)
1818-02-10 / 11. szám
s, és mégis ezen új terhek mellett a'' régiem is rajta hagyatnak. Továbbá azt mondotta , hogy kénszerített katonákkal és csak olyanokkal lehet országokat hódoltatól, mint hajdan Roma Asiat ’s Afrikát meghódoltatja, de az erőltetett szolgálat semmivé teszi az igazi katonai tüzet. Egész Európa kárhoztatta , így beszélte tovább a’ rabszolgákkal való kereskedést, és mi annak közepén állítunk ollyan embervásárokat fel, a’ hol egyik atya, fia’ megszabadításáért, másik atyával alkudozik, ennek fiának a’ vére fe ett. Az esztendei voksolás szükségtelen. Az erőltetett szolgálatból utóbb tsak a’ lenne hogy katonai igazgatás állana lábra, a’ mikor osztán egy ditsősségszomjazó ember kardját oda tehetné, a’ hol most Elölülőnknek a’ tsengetyűje áll , és Kamaránknak az ajtajára ezt írhatná: Chambre á louer .(ez a’ kamara , kiadój. Morisset mellette, de Pontét ellene volt a’ Törvénynek. Solilhac védelmezte azt, mindazáltal az esztendeji katonaszedésnek a’ Kamarák által való meghatározását abból az okból nem hagyván helybe, mivel a’ Monarchiát attól lehetne félteni , hogy ágyugolyobi.Soli helyett fekete golyóbisokkal lövöldöztetne az öszve ; a’ Veteranusok’ legióji helyett egy más tartalék sereget javallott, melynek egyik része 26—29, a’ másik 29—32 esztendős vagy már szolgálatokat végzett, vagy fiatal katonákból állana. Ezt a’ Reserva dolgát Voysin de Garlempe olly fontosnak mondja , hogy ő maga, úgymond, vélekedését még tsak ki sem meri az elánt nyilatkoztatni. Jan. 20-dikán benyuttatván a’ Követek kamarájába az Itineraire de Bon- Traparle de Ilie d' Bibe á St. Helene czímű könyv, ismét a’ Rekrutázás törvénye jött szóba. Sarleton mentette azt, de Willle pedig számtalan sok ellenmondásokat talált abban. Ronaldnak már oda fent elő adott értelme mellett maradt a’ kénszerített szolgálatra nézve, és azt hogy a’ verbuálás is elegendő volna azzal igyekezett megmutatni , hogy igen sokakat viszsza kellett igazítni mikor a’ mostani gyalog sereget formálták , még most is , úgymond, legalább is 5oo,ooo katona van határozatlan szabadsággal hazájában, a’ multt esztendőben magok ajánlottak igen sokan magokat katonáknak az iszonyú nagy drágaság miatt, ’s viszsza küldettek. Mitsoda jusson mondhatja továbbá a’ Minister azt, hogy ennek a’ törvénynek az állandóság egy különös tulajdonsága? Sehol, úgymond ő, ezt az állandóságot fel nem találja benne, t. i. nem a’ régi katonákra nézve , kiknek házi nyugodalmokat a’ Veteranusi szolgálattal kell felcserélni, — nem a’ fiatalokra nézve , a’ kik abban a’ reménységben, hogy vége van a’ Conscriptionak, megházasodtak , és most majd ismét a’ sorsvonás’ kotzkájára ki kell tenniek magokat, — sem végre a’ Tisztekre nézve, kik a’ régibb szolgálat jussánál fogva akarván fellyebb menni , midőn majd ezen jussok megsértődik , és ezért panaszoskodni fognak, a' Ministerek kényeknek tétetnek ki, és az igasságtalanság ’s függetlenség között kell nekik vesztegetn. Távol legyen az én tőlem , hogy én azt vitatnám, mintha Frantzia Országnak magát a’ Szomszéd Hatalmasságok katonasystemájához kellene mérni. Tsak azt akarom hogy azt kívánják tőlünk a’ mit szükségesnek ítélnek. 36 esztendőknek elforgása alatt az erőszak , és ravaszság szörnyű magamegerőltetésébe került hazánknak; de mi lett mind azokból a’Kormányokból , mellyek katonai erejeket felette megerőltették ? Az esztelenek semmivé lettek. Ezután a’ Reservára nézve a’ mega plánumát adta elő. Azután azt cáfolta meg, hogy az új katonai Systema a' polgári rendelések’ megállásának is rá-