Magyar Kurir, 1819. január-június (33. évfolyam, 1-50. szám)
1819-02-02 / 9. szám
IX. GYÁR KU Bétsből, Kedden, Februarius’ 2-dikán 1816. Svéczia és Norvégia* Catteau - Calville nevű tudós Frantzia, ily czímű munkáját. Norvégia felfordulásának Históriája , a’ Svétziai Koronaörökösnek ajánlván, attól ilyen választ kapott: — „Sietek hathatós köszönetemet megtenni azon jó indulatért , mellyet az úr erántam a’ maga írásában kifejezett, és azon munkaáért, mellyet nékem ajánlott. Minden tselekedeteim által való czélzásaimat is minden iparkodásaimat oda intézem, hogy két nemzet’ bennem helyheztetett bizodalmának, a’ sielly nemzetek a’ hadakozást tűz és a’ Szabadság’ szeretete által magokat nevezetesekké tették, megfelelhessek. Erre nézve igen fontos dolog reám nézve az , hogy az ő történeteik leírását, ebben az ő kitettzőbb charakterjeket, ’s az ő bennek uralkodó tulajdonságokat megesmerhessem. Norvégiának valódi képíráshoz hasonlító leírása engem’ különösen gyönyörködtet, ’s azon hegyeknek, mellyek között jártam , és azon jó szívű lakosok’ kakáinak, kik ugyan a’ kősziklás’ völgyek’ mélységeiben megelégedésnél egyebet nem létekzenek, de a’ kik ha Valaki az ő függetlenségeket bántja a’ magok régi hadi ditsősségeikre jól megemlékeznek, ’s a’ kik ezen esetben még ma is azok lennének, a’ mik a’ Haraldok’ idejében voltak, emlékezetét megújítja elmémben, etc. — „O s kár. Frantzia Ország. A’ törvényhozó Kamarák Januarius’ 26-dikáig semm. közönséges üléseket nem tartván, azért ezen tárgyról mostanság semmi nevezetes tudósítás elő nem fordulhatott a’ közönséges levelekben. Mostanság ismét két nevezetes számkivettetett Generálisokról említették a’ Frantzia közönséges levelek, hogy engedelmet kaptak az országba való viszszatérésre, úgymint Excels ciánról és Marséba Gronchyról. — Generális T.rovatnak, a’ ki l6 esztendeig való fogságra volt bűntetteive , megkegyelmezett a’ Király. A’ Párisi Püspöki Káptalanhoz meghívó írást botsátott a’ Király az éráit, hogy a’ XVI-dik Lajos’ megölettetésének napját most is az előbbeni esztendőkben tartott módon innepeljék meg minden templomokban, tudniillik halotti misével ’s a’ szerentsétlen Király’ testamentomának felolvasásával , de semmi halotti beszédet ne tartsanak. Rompland az a’ híres Frantzia Botanikus, a’ ki Humboldnak az ő Amerikai utazásaiban kísérője volt, Buenosférésben Természet’ Históriáját tanító Professorrá neveztetett* Fenegónnak Cambrai városában emlékezet oszlopot emelnek, a’ melyre Királyi Hertzeg Angouleme is 1000 Frankot adott. Hertzeg Richelieu a’ Pairek’ kamarájához írván, sajnálva jelenti, hogy mint annak tagja, annak ezen üléseiben nem részesülhet, azért , hogy egésségének gyengesége miatt Frantziaországnak Déli részeire fog elúlozni. Parisnak Sz Jákob nevű utzájában» H